Nem tágítanak: Sukorón lenne a King’s City
A King’s City-csoport továbbra is a sukorói ingatlanegyüttesen tervezi megvalósítani a szórakoztató-központot és kaszinót is tartalmazó beruházását – jelentették be tegnap a befektetők. A meglepő álláspontot egy olyan közleményben küldték ki, amelynek valódiságát is csak hosszas munkával lehetett – és akkor sem százszázalékos biztonsággal – megállapítani: a közlemény ugyanis egy bárki által létrehozható gmailes címről érkezett, annak végén pedig kapcsolattartó helyett egy telefonszám volt megadva név nélkül. A számot felvevő férfi pedig csak a King’s City befektetői csoport képviselőjeként mutatkozott be, s csak kifejezett kérdésünkre árulta el a nevét. Csak a befektetőkhöz közel álló források megkérdezését követően tudtunk meggyőződni arról, hogy valóban ők tették közzé a közleményt, amely szerint a kaszinókoncessziót még 2009 őszén elnyerő KC Bidding Kft. 2010. december 21-én megnevezte a játékkaszinó helyszínéül szolgáló sukorói földterületeket mint végleges helyszínt, és egyúttal benyújtotta a szükséges okiratokat a minisztérium részére. Hogy pontosan milyen okiratokat, azt lapzártánkig kérdésünk ellenére nem közölték, holott ez kulcskérdés.
Azért, mert az általuk megnevezett földterületek jogi státusza tisztázatlan. Adott ugyanis egy telekcsere-szerződés, amelynek létrejötte miatt büntetőeljárás is zajlik, ám ennél sokkal fontosabb, hogy az azt megkötő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a bíróságon meg is támadta azt – eldöntendő, hogy az adott földterületek értéke a szerződött érték-e, avagy lényegesen magasabb annál. E kérdés azért merült fel,mert több, azMNV által készített független értékbecslés a szerződött értéket állapította meg, ám a Központi Nyomozó Főügyészség által megbízott szakértő 1,3 milliárd értékkülönbözetet állapított meg.
A King’s City-csoport vezetése elvárja, hogy a magyar kormány állítsa vissza a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát, melyet a közelmúltban megszüntetett, s hogy hajtsa végre a beruházásösztönző megállapodásban rögzített 2,6 milliárd forint öszszegű állami támogatás megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket – írják, hozzátéve, hogy az előző kabinet erről a céget biztosította, s erről egy jegyzőkönyvet is aláírt az ITD Hungary Zrt. Utóbbi azonban félreérthető információ, különösen annak fényében, hogy korábban kormányzati illetékesektől többször is elhangzott: a befektetői csoport nem kívánt igénybe venni extra állami támogatást a beruházáshoz.
Bár a közleményből úgy tűnik, a befektetők véleménye megváltozott, az ügyet ismerők szerint nincs ellentmondás. A befektetők valóban nem kértek például munkahely-teremtési támogatást, s leszögezték, hogy előre egyetlen fillért sem kérnek, ám a kiemelt státuszú beruházásokról szóló törvény rendelkezik arról, hogy – mintegy alanyi jogon – valamekkora támogatás jár a beruházásokhoz. Ez az ITDH-tól egyébként független, abban a cég csak adminisztratív szervezetként vesz részt. A befektetői csoport követelése azonban így sem reális: mivel a beruházás meg nem valósulása ma biztosnak tűnik, s a kiemelt státusz sem él már, a befektetőket a mai állapotok szerint semmilyen támogatás nem illeti meg.
