A 2008 szeptemberében kirobbant pénzügyi, majd gazdasági válság már abban az évben éreztette hatását a magyar vállalatok bevételi oldalán, a pánikhangulatra élesen reagáló hitelezők pedig mind többször kezdeményeztek felszámolást a nem vagy rosszul fizetőkkel szemben. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az új csődtörvény sem. A csődvédelem igen kevés esetben nyújt megoldást a pénzügyileg legyengült vállalatoknak.

A cégvezetéstől és -alapítástól eltiltott cégvezetők könynyen folytathatják tevékenységüket többi vállalkozásukban, sőt órákon belül akár új céget is alapíthatnak – és alapítanak is. – A lánctartozás már a válság előtt hungarikum volt egyes ágazatokban, 2009-ben pedig általános üzleti modellé vált. A láncok elemei eleve beépítették a tervezett veszteséghez a nemfizetést.

A felszámolásokkal ellentétben a végelszámolásoknál valamiféle fordulat látszott kibontakozni 2010-ben. Az év első kilenc hónapjában lényegesen nőtt azoknak a cégvezetőknek a száma, akik saját vállalkozásuk megszüntetése mellett döntöttek, ám az utolsó negyedévben csökkenésnek indult a végelszámolások száma. A tavalyi év elején még úgy tűnt,végrecsökkenő tendenciát mutathat az új cégalapítások alakulása, és ez rá is fért volna a több mint 560 ezer működő vállalkozást számláló magyar gazdaságra. A második-harmadik negyedévben azonban újra egyértelművé vált, hogy csupán átmenetileg esett vissza a cégalapítási kedv.