Hosszasan bogarászhat az interneten és jó eséllyel nem is jár majd sikerrel, aki azt szeretné megtudni, hogy az állam és a tulajdonában lévő intézmények, valamint az önkormányzatok kivel, mivel, mikor, milyen értékben és céllal kötöttek az üvegzsebtörvény értelmében a köz érdeklődésére számot tartó szerződéseket. Már eleve nem könynyű megtalálni az adatokat. Ideális esetben „Üvegzseb” néven lelhetők fel az információk, rögtön az adott szervezet honlapjának nyitóoldalán. Máskor „Közérdekű” címszó alatt találni meg, azon belül a gazdálkodási adatokat kell kinyitni, de egyéb variációk is léteznek. Ez azonban csak a kezdet, mert szinte ahány intézmény, annyiféle módon és formában tesz vagy éppen hogy nem tesz eleget a kötelezettségének. Bizonyos adatok, például a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési beszámolók gyakorlatilag az általunk áttekintett összes szervezet honlapján fent voltak, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos szerződéseket illetően azonban bőven maradt bennünk hiányérzet.

Maga az üvegzsebtörvény széles adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, ezek egyike, hogy közzé kell tenni az állami, önkormányzati vagyon felhasználásával, hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos, legalább ötmillió forint értékű ügyletek listáját. A Vidékfejlesztési Minisztérium ezeket az információkat legutoljára 2010 márciusában és áprilisában frissítette. Az Agrármarketing Centrum honlapján az Üvegzseb szóra kattintva tavaly januári adatokat találunk. A Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mondhatni naprakész. Az utóbbi tárca alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél azonban csak nyárig vannak fent a megkötött szerződések a honlapon, ráadásul az érdeklődő nem a legújabb, hanem a legrégebbi információkkal találja szemben magát. A Nemzetgazdasági Minisztérium esetében a külföldi kiküldetésekkel vagy éppen a személygépkocsik használatával kapcsolatban viszonylag frissek az adatok, a megkötött szerződéseket illetően azonban tavaly márciusi és áprilisi bejegyzéseket olvashatunk. A Belügyminisztériumnál az átlagnál is nehezebb kinyerni a honlapról az információkat. Ugyan az „Üvegzseb”-en belül el lehet jutni a szerződések címszóig, ám az „ide kattintva érheti el az adatokat...”-ra kattintva semmi sem tárul elénk. A Fővárosi Önkormányzat esetében az adatszolgáltatás hibátlan, Debrecen város honlapján azonban csak az 1–5 havi ötmillió forint feletti szerződéseket találtuk meg. Bár az is igaz, hogy a helyhatóságok helyi hirdetményeken is közzétehetik a szükséges adatokat.

Nem tekintettük át az összes állami szervezetet vagy a hozzájuk tartozó számos intézményt, de a véletlenszerűen kiválasztottak többsége korántsem volt naprakész az üvegzsebtörvény előírásainak teljesítésében. A fenti tapasztalatok birtokában megkérdeztük a KIM-et, hogy egyáltalán hatályban van-e még a jogszabály. A válasz szerint a Medgyessy-kormány bábáskodásával megszületett, a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módisításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény, azaz az üvegzsebtörvény formai kasszációját (vagyis megsemmisítését – a szerk.) az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 588. pontja hajtja végre, maga a törvény azonban még jogilag hatályban van. A lapunknak küldött válaszban a tárca úgy fogalmaz: „A törvény hatékonyságának a minősítését illetően hadd álljon itt egy idézet a Kormányprogramból: ahhoz, hogy Magyarországon rend legyen, szigorú, következetes törvényekre van szükség. A beteg állam legfőbb tünete a gyenge, következmények nélküli törvény”.

Arra a kérdésünkre, hogy ellenőrzik-e a törvény megtartását, illetve szankcionálják-e a meg nem tartását, megint egy idézetet kaptunk a kormányprogramból, amely szerint „a közrend és a közbiztonság alapja: senki sem állhat a törvények fölött”. Hozzáteszik, így az állami intézmények, vállalatok, minisztériumok sem, vagyis ezek a szervezetek a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján végzik feladataikat, valamint a nyilvánosság és az adatvédelmi biztos is ellenőrizheti az üvegzsebtörvény által módosított jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek és az azokba foglalt szankcióknak a betartását.

Nagyobb nyilvánosság

A polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezte Jóri András adatvédelmi biztos, mivel szerinte sérti az állami feladatok ellátásának átláthatóságához fűződő közérdeket az, hogy a közbeszerzéseknél alvállalkozó igénybevétele esetén nem kötelező nyilvánosságra hozni az állammal kötött szerződés alapján végzett tevékenység részleteit. A közbeszerzésekről szóló törvény alapján ugyanis alvállalkozó igénybevétele esetén adatot szolgáltatni az alvállalkozóról csak akkor kell, ha annak tevékenysége meghaladja a szerződés értékének tíz százalékát. (MTI)