Ezt boncolgatja keddi összeállításában a The New York Times, ismertetve azt a védőhálót, amelyet a Goldman Sachs, az Egyesült Államok vezető bankháza, illetve egy szűk befektetői kör von a közösségi hálózatot működtető, jelenleg 50 milliárd dollárt érő vállalkozás köré. A Goldman - illetve orosz partnere, a DST - félmilliárd dolláros befektetése megfelelő likviditást biztosít ahhoz, hogy megvédje a Facebookot a felvásárlási ajánlattételektől, távol tartva aWall Street „nemkívánatosnak" tartott befektetőit és ideig-óráig az értékpapírpiaci felügyeletet (SEC) is.

Ez utóbbi azért bizonytalan, mert a SEC már vizsgálatot kezdett a zártkörűen működő internetes cégek részvényáraival kapcsolatban, és – mint a Times írja – jogvita tárgya, hogy a Goldman révén mesterségesen szűkített befektetői kör kialakítása nem a törvények kijátszását jelenti-e. Ha úgy értelmezik, hogy valójában legalább ötszáz befektetője van, akkor közölnie kell pénzügyi eredményeit – márpedig éppen a számok elrejtése lehet a Facebook egyik fő motivációja, hogy ne menjen tőzsdére. (A cég a kétszeresét éri most annak, mint a Google 2004-ben, amikor jegyezni kezdték.)

Mindennek célja, hogy Mark Zuckerberg, a világ legfiatalabb, 26 éves milliárdosa, és tavaly az év embere a Time hírmagazin szerint továbbra is teljesen saját elképzelései szerint alakíthassa az általa alapított, s félmilliárd felhasználót összekötő Facebook jövőjét. – Az általa létrehozott közösségépítő felület a bolygó csaknem egytizedét összekötő szövet. A Facebook ma a világ harmadik legnagyobb országa, és valószínűleg több információval rendelkezik a polgárairól, mint bármely kormány. A Harvardról kibukott Zuckerberg ennek a pólóinges államfője – írta a Time.

– Mark egyáltalán nem akar külső ajánlattételt, ha ezt egy módon elkerülheti. Egyáltalán nem akarja feladni az ellenőrzést, mert úgy véli, szükség van a jövőképére a vállalat előmozdítása érdekében –nyilatkozta David Kirkpatrick, a Facebook-hatás című könyv szerzője. Mindennek következtében viszont olyanok tartják fent a mentőövet a cég körül, mint az orosz DST egyik világszerte – az Arsenal futballcsapat kapcsán is – jól ismert partnere, Aliser Uszmanov. Az üzbég iparmágnással erősített DST révén a jó Kreml-kapcsolatokkal is rendelkező oroszajkú oligarchák csaknem 10 százalékos tulajdonosai a Facebooknak. Ez önmagában is felkeltheti a felügyelet érdeklődését.