Helyezkednek a berepülő menedzserek
Az egyik vegyipari cég a válság okozta visszaesést ellensúlyozandó új termékcsoport piacra dobásában töri a fejét, a gyorsan változó körülmények – állami szabályozás, adórendszer, kínálat alakulása, versenytársak lépései – miatt azonban a projekt és az arra szánt költségek sorsa legalábbis bizonytalan. A többi közt ezért döntött úgy a vállalat vezetése, hogy nem épít fel saját, új vezetői struktúrát ehhez a feladathoz, hanem egy interim menedzsment szolgáltatótól várja a megoldást. Így ha időközben kiderül, hogy mégsem érdemes piacra lépniük, sok millió forintot takarítanak meg. Egy magyar tulajdonú bank frissen megvásárolt külföldi fiókjában, egy nagy nemzetközi marketingcég pedig az elmúlt hónapokban drasztikusan romló eredményeket produkáló csehországi irodájában tesz rendet egy sokat próbált, ám átmeneti vezető révén.
Bár az interim menedzserek közül sokan azt gondolták, hogy a gazdasági válság visszafordíthatatlanul felszálló ágra segíti ezt a Magyarországon néhány éve megjelent szolgáltatást, egyelőre felemás a kép a piacon.
– A vállalatoknál 2008 őszén szinte kivétel nélkülmegnyomták a piros gombot, és gyakorlatilag minden olyan projektet leállítottak, ami külső erőforrást igényelt volna. Folyamatban lévő tárgyalásaink megszakadtak, ez a – véleményem szerint – túlvédekezés 2009 őszéig tartott. Akkor kezdett éledezni a piac – mondja Fekete István, az adatbázisában mintegy 1500 interim menedzser háttérbázisával működő Interim.hu vezető tanácsadója. Miként azonban arról lapunknak több szakmabéli is beszámolt, tavaly őszszel ismét visszaesést, de legalábbis stagnálást láttak az érdeklődők, megbízások számában. A Henkel magyarországi leányvállalatának egykori vezetője, a Joint Venture Szövetség elnöke úgy látja, ez a kormány nehezen kiszámítható lépéseivel, valamint azokkal a világgazdasági folyamatokkal magyarázható, amelyekből sokan azt a következtetést vonják le: nem lehet ott folytatni, ahol a krízis kitörése előtt abbahagyták. – Sok döntéshozó ismét megtorpant, áll és kivár – teszi hozzá a 2002-ben az év menedzserének választott Fekete István.
Eközben számos, külföldön dolgozó vezető is bejelentkezett az interimeket közvetítő cégekhez, mert úgy érzi, pozíciója meggyöngült. Számukra jó hír lehet, hogy Fekete István tapasztalatai szerint a magyar cégek sokszor előnyben részesítik a kiküldetésből hazatérőket, azt gondolván, ők még szélesebb körű tapasztalatokkal rendelkeznek. Itthon is sokan veszítették el az állásukat a vezető beosztásban tevékenykedők közül, akiknek szintén kínál lehetőségeket az interim szakma.
– Az, hogy egyre több az aspiráns, nem jelenti, hogy a szakma felhígult – hívja fel a figyelmet Tóth Tamás, aki korábban fejvadászként dolgozott, jelenleg pedig az Interim Management Resourcing ügyvezető partnere. Az azonban egyre fontosabb, ki hogyan tudja eladni magát. – Felértékelődött a személyes sikertörténetek marketingje, az önfejlesztés, a saját márka építése, azaz a personal branding, a vezetők egyre több energiát, pénzt, időt fektetnek ebbe. Az interim menedzsment olyan szolgáltatás, amit a bizalom, a minőség ad el, ám ehhez a jó kommunikáció is elengedhetetlen – teszi hozzá. Tóth Tamás azt is tapasztalja, hogy bár továbbra is gyerekcipőben jár a magyar kis- és középvállalati szektorban a kívülről érkező topmenedzserek alkalmazása, egyre több, az utódkinevelésre nagy hangsúlyt fektető vagy azzal bajlódó cégvezető érdeklődik a kölcsönzés iránt. – Svájcban, Németországban is 10 évbe telt, mire az interimek alkalmazását széles körben elfogadták. Magyarországon a hatodik évben járunk: az első időszakban jó, ha tíz vezető közül három egyáltalán tudta, mi fán terem ez a szolgáltatás, ma ez a szám már hat vagy hét. Úgy vélem, 2011 első fél évében nagyon sok vállalatnál fognak arról dönteni, hogy a válság alatt megszüntetett pozíciókat újra feltöltik – átmeneti menedzserekkel – mondja Tóth Tamás, aki nyár óta lát éledezést a piacon, holott ő is abban bízott: a kereslet már egy évvel korábban felfut.
A szakemberek szerint érkeznek megbízások a bankszektorból, az elektronika, a vegyipar és olykor az agrárium területéről. A megbízók zöme továbbra is elsősorban magyar vagy nemzetközi nagyvállalat.
Mi az az interim?
Az interim menedzserek kiegészítő erőforrást jelentenek a vezetésben, szerepük átmeneti. Kölcsönzött vagy berepülő menedzsereknek is nevezik őket. Feladatuk, hogy meghatározott ideig valamilyen cégvezetői funkciót töltsenek be, vagy elvégezzenek egy jól körülhatárolt feladatot, például átvilágítsák a vállalatot, racionalizálják a működést, véghezvigyenek egy felvásárlást, megállítsák és megfordítsák a pénzügyi eredmények romló tendenciáját. Azok a szakemberek, akik ilyen feladatra vállalkoznak, jellemzően több szektorban is széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek, kreatívak, dinamikusak, rugalmasak, kiváló stressz tűrő és kommunikációs képességeik vannak, és akár arra is képesek, hogy két nap alatt feltérképezzék egy társaság működését, és munkatársként szinte azonnal beilleszkedjenek.
A fiatalodó generáció
Az elmúlt évek során az interim menedzserek átlagéletkora 45-50-ről 40 év közelébe csökkent, és mivel ebben a munkában különösen nagy jelentősége van az érzelmi intelligenciának, a gyors beilleszkedés képességének, a nők aránya meghaladja a cégvezetésben egyébként jellemző – igen alacsony – mértéket. Mivel a megbízások hossza projektfüggő, ez a válság következtében sem nőtt vagy csökkent trendszerűen. A vállalatok üzleti titkaikat féltve az értékesítési és marketingterületekre engedik be legkevésbé az interim menedzsereket, a pénzügyben, a HR-ben, a logisztikában, informatikában, a termelésben vagy a kontrollingban szívesen alkalmazzák őket. – Figyelembe véve egy állandó munkaszerződéssel rendelkező vezető fizetését – a szabadság, betegség idejére járó juttatásokat, a béren kívüli ösztönzőket, céges autót –, egy interim menedzser alkalmazása egy operatív napra leosztva költséghatékonyabb – állítja Fekete István. A szakemberek szerint öt év átlagát nézve továbbra is igaz, hogy az interimmenedzser-piac évente 20-25 százalékkal nő Magyarországon. A szolgáltatások között népszerű a gap menedzsment, azaz a csak időszakosan –például baleset, gyermekvállalás, fizetés nélküli szabadság, hoszszabb külföldi út miatt – kieső vezető pótlása.
