A közös tulajdonból közös emlék lett
Amikor 1992-ben az Antall-kormány előterjesztésére meghozták a szövetkezetek átalakításáról szóló törvényt, a szegedi székhelyű Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ-nél még több mint tízezer tag kapott összesen közel 400 millió forint üzletrészt. A kabinet célja az volt, hogy a szövetkezeteket részvénytársaságokká szervezze át. A Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ-nél ez a folyamat 1999-ben kezdődött – akkor alakult meg a Coop Szeged Zrt. A szövetkezeti tagoknak azt ígérték, az ÁFÉSZ is hosszú távon fennmarad, és a fő tulajdonosa lesz a frissen alakult részvénytársaságnak. Ez azt jelentette volna, hogy a szövetkezet tagjai részesülhetnek az ÁFÉSZ tulajdonában álló részvénytársaság eredményéből. Úgy „alakult” azonban, hogy a következő évek során az ÁFÉSZ vagyonának nagy része átfolyt az általa tulajdonolt gazdasági társaságokba. (A Coop Szeged mellett addigra két kft. is alakult.)
A Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ-t 2007-ben végelszámolással megszüntették. A végelszámoló a fogyasztási szövetkezet majdnem teljes vagyonát – az ÁFÉSZ tulajdonában maradt részvényeket is – átadta a társaságoknak. A végelszámoláskor a szövetkezet tulajdonában maradt részvények a két kft. közbeiktatásával, bonyolult kereszttulajdonlások révén, egyelőre közvetve, de lényegében a Coop Szeged tulajdonába kerültek. A részvénytársaság önmagának megközelítőleg 74 százalékos arányban a tulajdonosa lett. A Coop Szeged alapszabálya szerint az igazgatóság rendelkezhet a cég vagyona felett.Már csak a két kft.-t kellett beolvasztani a Coop Szegedbe, és a folyamat lezárulni látszik. Ez azt jelenti, hogy az igazgatóság a cég részvényeinek közel háromnegyedét saját hatáskörben értékesítheti – bárki számára, tetszőleges áron.
FöldiAnnamária közgazdász, aki a folyamat elején a Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ gazdasági igazgatója, majd elnökhelyettese volt, elmondása szerint a szövetkezet hosszú távú átalakulását szerette volna úgy irányítani, hogy az a több ezer egyszerű szövetkezeti tag, illetve később üzletrész-tulajdonos is jól járjon, akiknek a pénzéből és a munkájából a közös vagyon évtizedek alatt létrejött. A vezetőségben azonban azok kerekedtek fölül, akik nem így akarták. A volt elnökhelyettes évek alatt belebetegedett a küzdelembe. Ő ugyanis átlátta, mit nyernek azok a vezetők, akik a cégcsoport vagyonát kevesek kezében tudják koncentrálni, és mit veszítenek a bonyolult viszonyok közt eligazodni nem tudó, kiszolgáltatott kisemberek.
A szövetkezeti formában még minden tagnak egy szavazata volt. Miután azonban 1999-ben megalakult a Coop Szeged, a tagok tagsági üzletrészét egy idő után kötelezően részvényre cserélték. Az egyszerű tagok ezer forint névértékű törzsrészvényeket kaptak, amelyek mindegyike csak egy szavazatot ér. Főként a társaság vezető beosztású dolgozói, akik egyben az ÁFÉSZ tisztségviselői is voltak, szintén ezer forint névértéken, nyolc szavazatra jogosító szavazatelsőbbségi részvényeket kaptak. Így a zömmel a vezetők kezébe került 55 ezer ilyen papír a döntéshozatalkor erősebb lett, mint a kistulajdonosok 433 ezer törzsrészvénye.
Az átalakulás során kialakult egy nagyon népes – 2200 főt számláló – csoport, amely elhunyt vagy valamilyen okból fel nem lelhető emberekből áll. Az ő üzletrészüket is kötelezően átcserélték részvényekre. Ezeket a papírokat 2004-től az ÁFÉSZ-nél „felelős őrzésben” tartották. Az ÁFÉSZ végelszámolásakor, 2007-ben e részvényvagyon sorsáról a végelszámoló nem rendelkezett. Ez a hatalmas vagyontömeg az ÁFÉSZ végelszámolása után, a két kft.-n keresztül, azok beolvadásával szintén a Coop Szeged tulajdonába kerül, és az igazgatóság tagjai dönthetnek a sorsáról. A Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ elnöke, majd végelszámolója, illetve a Coop Szeged elnök-vezérigazgatója ugyanaz a személy: Kelemen János.
Az elhalt tagok vagyonrésze így nem az örököseiké lesz, hanem a Coop Szegedé. Azok a még élő egykori szövetkezeti tagok is elvesztik a vagyonrészüket, akik nem jelennek meg a közgyűlésen. Egy részük azért nem jelenik meg, mert nem is kapnak értesítést a közgyűlés időpontjáról. A 2009. május 25-én tartott közgyűlésre például 1466 részvényesnek meg sem kísérelték eljuttatni a meghívót arra hivatkozva, hogy már nem lehet őket megtalálni. De nem ez volt az első olyan közgyűlés, amelyben nélkülük döntöttek az ő vagyonukról. Egykori szövetkezeti üzletrészük is a távollétükben, közgyűlési határozattal változott át olyan részvénnyé, amelynek nagy részéhez nem jár szavazati jog, és amelynek nagy részét vélhetően a mai napig nem vettek át a tulajdonosaik. Lehetne mondani, hogy akit nem érdekel, mi lesz a tulajdonrészével, az magára vessen. Valószínűleg nem véletlen azonban az egykori tagok kishitűsége. Akinek megvan a részvénye, az sem adhatja el szabadon, csak a társaságon belül, a gyakorlat szerint a névérték harmadáért. Földi Annamária volt elnökhelyettes, akinek egykori vezető beosztása miatt 4,2 százalékos szavazata van aCoop Szegedben, részben saját érdekből, részben a kistulajdonosokon segítve szeretné elérni, hogy vizsgálják ki, törvényesek voltak-e az idáig vezető folyamatok. Eddig csak anynyit tudott elérni, hogy a 2009. május 25-i közgyűlés határozatait megsemmisítette a Csongrád Megyei Bíróság arra hivatkozva, hogy a négyezer részvénytulajdonos 36 százalékának nem is küldtek meghívót. Ezek után a 2010. november 29-én a nyilvánosság kizárásával tartott rendkívüli közgyűlésen részvénycseréről döntött a Coop Szeged. A részvénycsere pontos időpontjáról és helyszínéről csak a Délmagyarország című napilap hirdetéséből tájékozódhattak a tulajdonosok. Aki a cserét nem bonyolítja le, az elveszti részvényesi jogosítványait.
Földi Annamária és jogi képviselője, Ollé György aggályosnak tartja, hogy bennfentes adatok kezelésével kialakulhatott egy szűk többségi tulajdonosi kör, amely a zártkörűség mögé húzódva megszerezheti több ezer elhalt vagy valamiért nehezen elérhető kisrészvényes tulajdonrészét is. A Csongrád Megyei Bíróságon azt szeretnék kideríteni: elcserélhette-e törvényesen az üzletrészét részvényre olyan valaki, aki elhalt vagy ismeretlen helyen tartózkodik?Ha át sem vették a részvényeiket, akkor hogyan vehetnének részt a közgyűlésen, ahol a részvétel feltétele a részvények felmutatása. Ha pedig a korábbi döntések netán már eleve törvénysértők voltak, akkor rendelkezhet-e törvényesen az egykori tagoknak a cégnél maradt vagyonrészéről bárki más – a Coop Szeged igazgatóságát is beleértve?
Kisemmizettnek érzik magukat
Ollé György szerint Földi Annamária egyáltalán nincs egyedül a követelésével. Nagyon sok olyan tagja van a volt ÁFÉSZ-nek, akik kisemmizve érzik magukat, mert úgy vélik, kihasználják, hogy ők nem látják át a bonyolult manővereket. Hogy a vagyonrészük nem annyit ér, mint amennyit adni akarnak nekik érte. Lőrik Györgynek mindössze húszezer forint értékű részvénye van.
A Népszabadság kérdésére azt mondta: a 30-35 százalék nagyon kevés. Akkor lehetne a papírok tényleges értékét meghatározni, ha kiderülne, piaci körülmények között mennyit adnak érte. Attól még élhetne akár elővásárlási joggal is a Coop Szeged – de nem sértené a kistulajdonosok érdekét. A 80 éves Langó Ernőné úgy fogalmazott: Az idő elszállt fölöttünk, már nem tudjuk jól megérteni a helyzetet, csak azt érzékeljük, hogy semmibe veszik az érdekeinket, és nem kapunk szinte semmit. Molnár Józsefnek már a szülei is tagok voltak az ÁFÉSZ-ben. – Megígértem az édesapámnak a halála előtt, hogy az egykori tulajdonrészéből megcsináltatom a sírjukat. Úgy látszik, ebből már nem lesz semmi. A szüleim annak idején, amikor pár száz forintos fizetésük volt, összeadták a pénzüket, megsegítették az ÁFÉSZ-t. Lám, az utódszervezet így segíti nekik vissza – mondta.
