Évtizedes csúcson a brit munkanélküliség
A politikusokat és gazdasági elemzőket egyaránt meglepte a nemrég kiadott statisztikai jelentés, mely szerint az októbert megelőző három hónapban 35 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma, és ezzel elérte a lélektani jelentőségű 2,5 milliót, azaz a 7,9 százalékot. A foglalkoztatottak száma elsősorban az állami-önkormányzati szektorban csökkent, 33 ezerrel.
Az Országos Statisztikai Hivatal számai arra utalnak, hogy a fi atalok munkanélkülisége a korábbi csúcsot megközelítve húsz százalék körül mozog. A Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium előrejelzése szerint 2011–12 között 140–200 ezer között lesz a 18–24 év közötti, legalább kilenc hónapon átmunkanélküliek száma. Hasonlóan borús képet 1997 óta nem mutatott a tartós munkanélküliség. A szigetországban két adat ad okot némi bizakodásra. Az egyik, hogy ha minimális mértékben (1200 emberrel), de mégis csökkent az aktív munkakeresőknek járó segélyt igénybe vevők száma. A másik pozitívum, hogy 11 ezerrel több munkahely várja a jelentkezőket.
A munkáspárti kormánytól örökölt rekorddeficittel küszködő kormányzó koalíció tervei szerint a közszférában 330 ezer munkahelyet szüntetnek meg, abban a reményben, hogy a magánszektor képes lesz átvenni a felszabaduló munkaerő többségét. Ennek a jelei azonban még nem látszanak. Földrajzilag a szigetország északkeleti része sínylette meg legjobban a megszorító intézkedések hatását. A téma előkerült a szokásos déli kormányfői interpellációk során, ahol David Cameron kormányfő „aggodalmának” adott hangot a munkanélküliség emelkedése miatt.
A friss számok nyilvánosságra kerülése után megszólalt az egyik legnagyobb szakszervezet, a GMB főtitkára. Paul Kenny szerint aMunkáspárt által a gazdaságba pumpált fontmilliárdok újraindították a növekedést és az év első felében úgy látszott, sikerült kilábalni a bankárok okozta recesszióból. Az új kormány azonban pénzt von ki a gazdaságból és visszafejleszti a közszférát, s figyelmen kívül hagyja a történelem tanulságát, mely szerint nem a defláció a megfelelő út a növekedéshez és a költségvetési egyensúlyhoz. A szakszervezeti funkcionárius szerint „sok család néz nyomorúságosan és borús kilátásokkal 2011-re”.
A törékeny nagy-britanniai megélénkülés ellenére a szigetországban dolgozó külföldiek száma nem csökkent. A gazdaságban több mint 2,4 millió nem brit állampolgár tevékenykedik, közülük 551 ezret tesz ki a kelet-közép-európaiak száma. Tapasztalatok szerint megkezdődött a két éve hazatért lengyelek visszaszivárgása is. A Politikai Kutatóintézet (Institute for Public Policy Research) napokban közzétett jelentése évi nem egészen 20 ezer új munkavállalóra számít a térségből. A magyar számokkal és friss benyomásokkal kapcsolatban kikértük a sokéves londoni tapasztalattal rendelkező magyar főkonzul véleményét. Takács László a Nagy-Britanniába készülő munkakeresők számára melegen ajánlja a követség honlapján található jó tanácsokat, figyelmeztetéseket. (www.mfa.gov.hu/ kulkepviselet/UK/hu/Konzuliinfo)
A konzulátus nem győzi elég nyomatékkal hangsúlyozni, hogy az otthoni rossz szociális helyzetet, például a devizahitelek okozta problémákat nem szabad a szigetországba „exportálni”. Ne induljon el senki, aki nem készítette elő személyesen vagy megbízható munkaközvetítő révén a foglalkoztatását. Nyelv- és szaktudás nélkül ne is gondoljon a szigetországi elhelyezkedésre, mert „nem mosogathat mindenki”. Az utóbbi időben különösen rosszak a tapasztalatok a világhálón meghirdetett munkavállalási lehetőségekkel kapcsolatban. Mielőtt bárki is felkerekedik, vegye figyelembe a kötelező munkavállalói regisztráció jelenleg 90 fontos díját, vagy a szoba-, illetve lakásbérlethez elengedhetetlen kauciót, nem is beszélve az első fizetés kézhez vétele előtti hetek megélhetési szükségleteit. Pontos adatok híján a konzulátus hetvenezerre becsüli diákokkal együtt az EU-csatlakozás óta Nagy-Britanniába költözött magyarok számát.
