Jó a lapjárásuk a takarékoknak
Miközben a kereskedelmi bankoknál a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezése lényegében stagnál, a szövetkezeti hitelintézeteknél jelentős felfutás figyelhető meg ezen a téren: november végén a takarékszövetkezeteknél a szektor hitelállománya negyedével haladta meg a tavalyi azonos időszak adatát. A pénzintézetek hitelállománya az elmúlt egy évben hét százalékkal nőtt, tehát a kkv-k finanszírozása messze az átlag felett gyarapodott – mondta lapunknak Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója. A növekedésben jelentős szerepe volt a Széchenyi-kártyának, az új források jelentős részét e konstrukció keretein belül helyezték ki a takarékok.
A takarékszövetkezeti hálózat az indulás után két évvel, 2004 őszén kapcsolódott be a kártya értékesítésébe, s mivel az eddig kibocsátott plasztikok döntő többségét, mintegy 85 százalékát vidéken igényelték a vállalkozások, így a takarékok mostanra meghatározó szereplőivé váltak a programnak. Az elmúlt két évben kihelyezett kártyák negyven százalékát az OTSZ tagjai bocsátották ki.
A szövetkezeti hitelintézetek hat év alatt 180 milliárd forint hitelt helyeztek ki, s jelenleg 7800 aktív Széchenyi-kártyát, illetve az ezekhez kapcsolódó 50 milliárd forint hitelállományt kezelnek. A gyors fejlődés részben annak köszönhető, hogy vidéken a takarékok a legaktívabb pénzügyi szereplők, másrészt hely- és ügyfélismeretük lehetővé teszi, hogy pontosabban meghatározzák és kielégítsék a vállalkozók igényeit. A Széchenyi-kártyás hiteleket 1100 fiókban folyósítják a takarékok. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Takarékbank és az OTSZ között létrejött együttműködési megállapodás alapján 66 takarék 116 fiókjában VOSZ-pontok is létrejöttek. Ezeken a pontokon egyablakos ügyintézés folyik, vagyis az igénylésekkel kapcsolatos ügyintézés és a hitel folyósítása is egy helyen történik – tette hozzá Varga Antal.
A gazdasági növekedés felpörgetésében a kormány jelentős szerepet szán a kkv-szektornak, az ehhez szükséges hitelezésben pedig a takarékszövetkezeteknek. Orbán Viktor miniszterelnök az európai szövetkezeti bankok október közepén, Budapesten tartott szakmai fórumán beszélt arról, hogy a kormány kölcsöntőkével járul hozzá a takarékok megerősítéséhez. Demján Sándor, az OTSZ elnöke akkor százmilliárd forintos nagyságrendűre becsülte a szövetkezeti hitelintézetek feltőkésítéséhez szükséges forrás nagyságát. Erre a pénzre persze nem azonnal és nem egyszerre lenne szükségük a takarékoknak: a szövetkezetek tőkehelyzete most rendben van, ám több százmilliárd forint szabad forrással rendelkeznek, amit azonban csak úgy tudnak kihelyezni, ha közben tőkét is emelnek – ám ehhez már szükség lehet az állami segítségre. – A részletekről még egyeztetünk a kormányzattal. Az állami források felhasználása pedig attól függ, milyen ütemben indul be a gazdaság, és a kkv-szektornak mennyi hitelre és milyen ütemezésben lesz szüksége – mondta az OTSZ ügyvezető igazgatója.
A Széchenyi-kártya új forgóeszközhitelét a KA-VOSZ tájékoztatása szerint eddig több mint 300-an igényelték, a beruházási hitelre több mint 40 vállalkozó nyújtotta be igényét a pénzintézeteknél. A Széchenyi-kártya indulása óta 860 milliárd forint hitelt nyújtottak a programban, 140 ezer vállalkozó kapott kártyát. Az idén 130 milliárd forint hitelt helyeztek ki, az igénylők között van olyan vállalkozás, amely mind a három meglévő Széchenyi-kártya-konstrukciót igénybe veszi.
