A csodát várják a pályázati piacon
Leállt az élet. Nem történik semmi. Lelassult az ügyintézés. Nincs pályázat. Nem bírálnak. Nem döntenek. Nem válaszolnak. Nagyjából ezek a nyúlfarknyi mondatok váltották egymást különféle variációkban, amikor fejleszteni kívánó vállalkozásokat kérdeztünk arról, hogy mit tapasztaltak az elmúlt hónapokban az uniós pályázatok körül. Egy budapesti középvállalkozás vezetője szerint az elmúlt fél évben voltak olyan időszakok, amikor egyáltalán nem talált elérhető felhívást, amely révén uniós pénzt nyerhetett volna el.
Egy Tisza-parti cég vezetője azon van felháborodva: közel fél éve vár arra, hogy az illetékes szervezetek válaszra méltassák a panaszát, amelyet a pályázatával kapcsolatos, szerinte jogszerűtlen elutasító döntésre írt. A pályázati tanácsadók ugyanakkor nem fogalmaztak ennyire drasztikusan, szerintük ugyanis a kormányváltások velejárója, hogy átmenetileg lassabban működik az adminisztráció. Igaz – teszik hozzá halkan –, a mostani átmenet egyelőre elhúzódónak bizonyul.
– A kormányváltás előtt lassultak a pályázati rendszerben a folyamatok, azt követően pedig a személycserék miatt hosszabbodtak az átfutási idők – mondta Fejes Katalin, az EU Pályázati Központ Kft. vezető tanácsadója. A leállás szinte mindent érintett: a bírálatokat, a kifizetést, és voltak felhívások, amelyeket szakmapolitikailag felülvizsgáltak, vagy egyszerűen felfüggesztettek. – Nyár óta álltak az ügyek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és az irányító hatóságoknál, a személyi változások miatt a szervezet egy időre tehetetlenné vált – erősítette meg Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Tapasztalatai szerint különösen a fellebbezések és a szerződésmódosítások húzódtak sokáig.
A pályázat beadása és az elbírálás között épp úgy 2–6 hónap telik el, mint az előző kormány idején, ezen a téren nem lát se javulást, se romlást, ugyanakkor már mutatkoznak jelek arra, hogy a némileg átszervezett intézményrendszer év végére már ittott kezdi újra elérni az „üzemi hőmérsékletet”, és lassan feldolgozza a korábbi lemaradásokat. Persze van, ahol még javában zajlik az átalakulás. – A teljes leállás azért sem lehetséges, mert vannak határidők, amelyet az EU szabályai miatt tartani kell, s amennyiben egy projekt nem fejeződik be a szerződésben vállalt időre, a támogatást vissza kell fizetni – tette hozzá Maróczi Imre, a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége elnöke.
A piacból élők tehát számítottak arra, hogy a kormányváltás után kevésbé gördülékenyen mennek majd az ügyek. Ahogyan Fejes Katalin fogalmaz, ők kifejezetten felkészítették erre partnereiket, jelezték nekik, hogy aki ezekben a hónapokban adja be a pályázatát, számítania kell arra, hogy lassúbb lesz az elbírálás. Várakozásaikkal azonban picit alábecsülték a realitásokat. Az előre elgondolttal szemben másképp alakult az új pályázatok meghirdetésének menetrendje is. – A választások előtt arról volt szó, hogy szeptemberben több új felhívás is megjelenik.
Ez később októberre tolódott, majd amikor novemberben sem történt semmi, egyértelművé vált, hogy idén már nincs mire számítani – mondta Fejes Katalin.
– Tavaly volt olyan hét, amikor négy vállalkozás is jelentkezett nálunk, hogy vállaljunk kezességet az uniós forrásból megvalósuló fejlesztéséhez, mostanában előfordul, hogy egész héten egyetlen igény sem érkezik – mondta Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a 2007–2013 közötti uniós költségvetési időszak felénél tartunk, és annak ellenére, hogy ők is érzik a folyamatok lassulását, időszerűnek tartja a pályázati rendszer alapos átdolgozását annak érdekében, hogy a jövőben hatékonyabban lehessen elkölteni a pénzeket. Ahogyan Maróczi Imre mondta, a jövőben egy gyorsabb és egyszerűbb pályázati rendszerre lenne szükség. Hozzátette: a piacon a pályázók és a tanácsadók is nagyon várják az Új Szécheny-terv (ÚSZT) keretében januárban megjelenő felhívásokat.
– Tény, hogy van még mit javítani a pályázati rendszeren, hiszen a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal által kezelt egyes pályázatok átfutási ideje még mindig meghaladja az egy évet – egészíti ki az elhangzottakat Fejes Katalin.
A kormányon azonban nagy a nyomás, akkora PR-t kerekített az ÚSZT körül, hogy muszáj lesz januárban előrukkolnia valamivel. Fejes Katalin az ügyfelein keresztül hasonlóan érzékeli a helyzetet: sokan a csodát várják az ÚSZT-től. Pedig – tette hozzá – nem lesznek merőben új pályázatok az eddigiekhez képest, csupán részben alakítják át az eddig ismert pályázatokat. Néhány új kiírás is várható, mint például a technológiafejlesztési felhívás, amelyet mikrohitellel kombináltan kínálnak majd, vagy az új munkahelyek létrehozásához kapcsolódó bértámogatás. – Nem jön vissza 2001, amikor hazai, költségvetési keretből 50 százalékos támogatást lehetett elnyerni egy-egy fejlesztéshez, és a kiírások sokkal szélesebb körhöz szóltak, mint a mostaniak – óvott a csalódástól Fejes Katalin. Azt sem tartja valószínűnek, hogy azok a cégek, amelyek eddig nem feleltek meg a szigorú kritériumoknak, most egy csapásra alkalmassá válnak arra, hogy közösségi forrásból fejleszthessenek. – Mindig lesznek az intézményrendszerben olyan szakmailag felkészült emberek, akik vigyáznak erre – tette hozzá. Persze – mondta – elképzelhető, hogy kiírnak néhány olyan felhívást, amelyek kifejezetten magyar költségvetési pénzből valósulnak meg, és ott megengedőbb lesz a kormányzat, ám erről egyelőre még semmit sem lehet tudni.
– Azért az nem rossz, ha a cégek csodát várnak az ÚSZT-től, mert az legalább lökést adhat nekik és a beruházási hajlandóság növekedése révén a magyar gazdaságnak is januártól – közölte Essősy Zsombor, s hozzátette: óriási ígéretek vannak, ilyen például, hogy a beadástól számítva 90 napon belül pénzt lát a pályázó. A szándék reményteli – mondta. Ugyanakkor arra számít, hogy januárban 5-10 vállalkozásfejlesztési felhívás jelenik meg, amit az év során fokozatosan követnek majd az Új Széchenyi-terv további támogatási konstrukciói.
Kétezermilliárd a gazdaságnak
A csodát nemcsak várják, de ígérik is: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a napokban azt mondta Egerben, hogy az Új Széchenyi-terv révén mintegy kétezermilliárd forint áramolhat a gazdaságba. Az elmúlt hónapok során megvizsgálták a pályázati rendszert, megállapították, hogy az előző kormányzat szétaprózott és ötlettelen elképzelései mellett számos szabálytalanság is bonyolította a folyamatokat. Különösen sok gondot okozott, hogy a pénz útja a nyertes pályázatok esetében nehezen volt követhető – ismertette a tapasztalatait.
Bejelentette, hogy 2011 legelején megjelennek az Új Széchenyi-terv pályázati kiírásai. Ennek, illetve a kormány egyedi döntéseinek és kedvező hitelkonstrukciók kialakításának köszönhetően kedvező esetben mintegy kétezermilliárd forint áramlik majd a magyar gazdaságba – mondta a miniszter.
