Tavasszal számolják el a nyugdíjvagyont
Március 31., április 30., május 31. – a tavaszi hónapok utolsó napjai sorsdöntőek lesznek a társadalombiztosításba visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok számára. A karácsony előtt megjelent kormányrendelet szerint –amelyik rögzíti a nyugdíjrendszer átalakításának eljárási szabályait – ugyanis a visszalépőkkel való elszámolás fordulónapja azon hónap utolsó napja, amikor az elszámolás a pénztárak által elkészített, a PSZÁF által jóváhagyott ütemterv alapján megtörténik.
Vagyis az akkori piaci érték határozza meg, mi kerül a tbben vezetett egyéni számlánkra – már ha az létrejön, de erre ígéret van a kormánytól. Ez egy virtuális összeg lesz, hiszen a viszszavitt vagyon folyó kiadásokra, illetve az államadósság csökkentéséremegy el. A fordulónap ilyetén meghatározása egyébként nem ismeretlen a nyugdíjpénztári rendszerben, az önkéntes pénztáraknál is a hónap utolsó napját szokták meghatározni az elszámolás fordulónapjaként a tagsági jogviszony megszüntetésekor. Hozamot – avagy veszteséget – tehát eddig az időpontig számolnak el, ám az átadásátvétel a magánnyugdíjpénztár és az állami nyugdíjalap között nem ekkor történik, hanem a fordulónapot követő 12 napon belül.
Fontos, hogy a jogszabály nem munkanapot jelöl meg, vagyis naptári napok szerint kell számolni a határidőket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a rendelet szerinti hóvégi nap hétvégére, munkaszüneti napra is eshet. Bár a portfólióban lehet olyan eszköz, amellyel azon a napon is folyik a kereskedés, de a magyar eszközök árfolyama, avagy napi piaci értékemár nem változik, tehát a legutolsó kereskedési nap határozza meg az átadandó vagyon egy darabjára jutó piaci értéket. A tavaszi hónapok közül április vége lesz érdekes ebből a szempontból, az ugyanis szombatra esik.
Vannak olyan tételek, amelyeket csak egy idő eltelte után tud beazonosítani a rendszer. Ezek a tagdíjak addig egy úgynevezett függő számlán parkolnak. Csakhogy időközben megtörténhetnek a visszalépések, így nem lesz kihez irányítani ezeket a pénzeket. Így hát azok is visszakerülnek az állami nyugdíjalapba. A december 23-i kormányrendelet szerint a tb-nyugdíjrendszerbe visszatérő tagoknak a visszalépésüket követően azonosított tagi követeléseik összegét az elszámolás fordulónapjának hónapját követő negyedik hónap tizenkettedik napjáig utalják át a pénztárak. Vagyis egy áprilisi fordulónap esetén legkésőbb augusztusban rendeződhet a biztosított függő díja. Ez a tétel az állami nyugdíjrendszerbe kerül, mégpedig a tag portfólióján belüli eszközaránynak megfelelően. Ez alapján a pénztáraknak azt követően is vásárolniuk kell a tag portfóliójának megfelelő eszközöket, hogy a visszalépésre már rég sor került. Az ennél később azonosított tagi követelés összegét a pénztár már pénzben utalja át, vagyis csak valamikor ősztől lehet készpénzben rendezni a függő tételeket. Nem csekély összegről van szó: szeptember végén 50 milliárd forint függő tételt tartottak nyilván.
Nem marad érintetlen a Pénztárak Garanciaalapja sem. A visszalépő tagjaikról a pénztáraknak 2011. szeptember 30-áig kell értesíteniük a garanciaalapot, ahonnan az esetleges kifizetési nehézségek esetén történt volna a járandóságok folyósítása. Ez a vagyon is átkerül az állami nyugdíjalaphoz, mégpedig azon hónap utolsó napjáig, amikor a pénztári értesítést megkapják. Itt is érvényes a portfóliónak megfelelő vagyonátadási kritérium.
A rendelet részletezi, hogy milyen adatoknak kell szerepelniük a nyilatkozaton, ha a viszszalépő szeretné egy összegben felvenni a tagi kifizetéseit (reálhozam, tagdíj-kiegészítések). Ebben az esetben meg kell jelölni a bankszámlaszámot vagy címet, ahová a kiutalás megtörténhet. Ha önkéntes pénztárban vezetett számlára akarjuk küldeni az összeget, akkor meg kell jelölni a pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét. A nyilatkozatot az egykori pénztárba kell küldenie. Aki ezt elmulasztja, azt a pénztár felkéri nyilatkozattételre, de ha erre március folyamán sem reagál, a pénz megy az állami alapba.
Meg kell fontolni a döntést
Az MSZP azt javasolja a magánnyugdíjpénztári tagoknak, hogy jól fontolják meg, hogyan döntenek. Kormos Kata, az MSZP szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: 3 millió magánnyugdíjpénztári tagot foglalkoztat mostanában az a kérdés, hogy „menni vagy maradni”, miután az Országgyűlés Fidesz–KDNP többsége elfogadta az „államosításról” szóló törvénymódosítást és így január 31-ig kaptak határidőt a döntésre. Véleménye szerint azért kell megfontolni a döntést, mert nem mindegy, hogy valaki mennyi ideje gyűjti a megtakarításait, ez mekkora összeg, és mennyi ideje van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig. Kérdésre válaszolva elmondta: az MSZP országos jogsegélyszolgálatot működtet, amely személyre szabottan tud segíteni az érdeklődőknek. Kormos Kata kitért arra: sok múlik az Alkotmánybíróság (AB) döntésén is.
Szerinte alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy az a pénztártag, aki a maradás mellett dönt, elveszíti az állami nyugdíjjogosultságát, illetve az is, hogy a maradóknak kell nyilatkozniuk a döntésükről. A szóvivő azt mondta, nem lehet megjósolni az AB döntését, de bíznak benne, hogy a testület átérzi a felelősségét. Megismételte az MSZP korábban már elhangzott ígéretét, mely szerint amint lesz lehetőségük rá, visszaállítják a maradók nyugdíjjogosultságát, a 3 pilléres nyugdíjrendszert, és mindenki számára valódi választási lehetőséget biztosítanak majd. (Hírösszefoglalónk)
Az ütemterveknek azt követően kell 45 napon belül elkészülnie, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól a pénztárak megkapják a maradó tagok listáját, az erről szóló nyilatkozatokat. Ezt az ONYF legkésőbb 2011. március 1-jéig elküldi a pénztáraknak a rendelet szerint, tehát április közepéig minden ütemtervnek el kell készülnie.
