A korábbi pénzügyminiszter szerint a magán-nyugdíjpénztári tagokat sújtó diszkriminatív szabályok nem maradhatnak fenn évtizedeken keresztül, akár bírósági döntéssel vagy egy másik kormány akaratából, de előbb-utóbb visszakapják az állami nyugdíjra való jogosultságot.

Azoknak még több mérlegelni valójuk van, akik rendelkeznek elég szolgálati idővel, és jelentősebb megtakarítást tudtak felhalmozni a pénztári számláikon, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy a jelenlegi demográfi ai folyamatok, foglalkoztatási kilátások alapján az állam harminc-negyven év múlva csak igen szegényes nyugellátást tud majd biztosítani – tette hozzá.

Egy kérdésre válaszolva Oszkó Péter elismerte, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer nem volt tökéletes, de szerinte messze nem is volt olyan rossz, mint ahogy azt a kormány most kommunikálja. A volt pénzügyminiszter szerint három területen kellett volna változtatni, s ezeket a módosításokat a Bajnai-kabinet idejében igyekeztek is végrehajtani – igaz, ebben megakadályozta egy alkotmánybírósági döntés. Problémaként említette a járadékszolgáltatás jogszabályi hátterének hiányát, a magas ügynöki jutalékokat, amely rontotta a pénztárak költséghatékonyságát, valamint a felelősségi viszony tisztázatlanságát, vagyis hogy a tagok nem bírnak érdemi kontrollal a pénztárak, illetve azok menedzsmentje felett.

Oszkó Péter szerint a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos alkotmánybírósági beadványok egy része megállhat. Kifogásolhatja például a testület, hogy aki pénztártag marad, a továbbiakban elveszti a jogosultságot az állami nyugdíjra. A másik problémás intézkedés az automatikus visszaléptetés, vagyis az, hogy a pénztárban maradásról kell nyilatkozni, nem a visszalépésről. Ráadásul a nyilatkozatot csak megnehezített feltételekkel lehet megtenni – tette hozzá a volt pénzügyminiszter.

Az Oszkó Péterrel készült teljes interjút elolvashatja a www.nol.hu-n.