Minden magán-nyugdíjpénztári tagnak levelet ír a nyugdíjbiztosító
Illetékességtől függetlenül a nyugdíj-biztosítási igazgatóság harminchat irodájában, emellett a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (NYI), valamint az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnál (ONYF) tehet nyilatkozatot jövő év január 31-ig, aki továbbra is a magán-nyugdíjpénztári rendszerben kíván maradni. Erre tegnap óta van lehetőség, miután Schmitt Pál köztársasági elnök végül aláírta a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt, s a jogszabály kedden megjelent a Magyar Közlönyben.
– Azoknak, akik vissza kívánnak lépni az állami rendszerbe, semmit nem kell tenniük, a jogszabályi előírások szerint ez automatikusan megtörténik, ha az ügyfél nem nyilatkozik az ellenkezőjéről – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Mészáros József, az ONYF főigazgatója. Ebben az esetben magán-nyugdíjpénztári tagságuk jogviszonya március elsejétől megszűnik. – Hogy pontosan mit lehet tenni és mit kell tennie annak, aki maradna a magánkasszájában, arról már elkészültek a levelek, s azokat a napokban postázzák a 3,2 millió pénztártag számára. Ezeket a tájékoztatókat a két ünnep között az ügyfelek zöme megkapja, de legkésőbb január első napjaira biztosan megérkezik minden érintetthez – tette hozzá Mészáros József. A levélben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekeznek választ adni, illetve ismertetik a teendőket a maradás és a visszalépés esetében is.
Aki tehátmarad, annak személyesen kell megjelennie az említett irodák egyikében, s ott kell erről nyilatkoznia. Aki így tenne, annak be kell majd mutatnia személyazonosító igazolványát és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát (lakcímkártya), továbbá a társadalombiztosítási azonosító jelét, azaz a tajkártyáját. Abban az esetben, ha valaki valamely oknál fogva nem tud személyesen megjelenni az ügyfélszolgálaton (ilyen esetként említette a főigazgató a testi fogyatékosságot, egyéb egészségügyi problémákat, esetleg büntetését tölti, vagy bármilyen más intézkedés alatt áll), az január 21-ig írásban kérheti bármely nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál, az NYI-nél, valamint az ONYF-nél, hogy keressék fel őt a szervezet munkatársai. Ehhez persze csatolni kell az akadályoztatást igazoló szakorvosi vagy háziorvosi igazolást, véleményt, egyéb igazolást.
A tartósan külföldön tartózkodó pénztártagoknak ugyancsak személyesen kell megjelenniük és nyilatkozatot tenniük, persze a külképviseleten, ezt viszont február 28-ig tehetik meg. Emellett nekik is igazolniuk kell a tartós kinttartózkodás jogcímét. Azaz később például egy külföldi utazásra hivatkozni már nem lehet.
Mészáros József hozzátette: annak érdekében, hogy elkerüljenek bármilyen fennakadást, az irodák meghosszabbított ügyfélszolgálati idővel üzemelnek. Nagy tolongástól egyébként nem kell tartani. Megjegyezte: akadt már néhány érdeklődő, de eddig igen kevesen. A főigazgató kifejtette: a jelenlegi szabályozás mellett racionális döntés az állami rendszerbe való visszalépés.
– Csak nagyon extrém – már-már nem életszerű – esetben érheti meg a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradni – fogalmazott.
Mint arról beszámoltunk, a parlament december 13-án fogadta el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztári választásról szóló törvényjavaslatot, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök most aláírt, bár a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség arra kérte, hogy a javaslatot küldje el előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. Ezzel együtt a szervezet anno jelezte: hárommillió magyar munkavállaló érdekeinek megvédése érdekében az Európai Bizottság elnökétől, José Manuel Barrosótól kérnek segítséget.
A törvény előírása szerint aki pénztártag akar maradni, annak január 31-ig nyilatkoznia kell erről. Aki ilyet nem tesz, annak tagviszonya március elejétől automatikusan megszűnik, vagyis azok is visszakerülnek az állami rendszerbe, akik nem nyilatkoznak idejében arról, hogy maradnának kasszájuknál. A kihirdetett törvény szól arról is, hogy az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései – a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam – adómentesen, készpénzben felvehetők lesznek, illetve át is lehet utaltatni az önkéntes nyugdíjpénztári számlára, ha valakinek van ilyen – utóbbi megoldást az állam húszszázalékos, de legfeljebb 300 ezer forintos adókedvezménnyel támogatja. Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, a jövő év december elseje után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után tíz százalék tagdíjat fizet a pénztárának, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen. Utóbbinak persze nem is lenne sok értelme, hiszen ettől az időponttól kezdődően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, vagyis befizetései után további jogosultságokat nem szerez, miközben munkáltatója viszont továbbra is fizeti utána a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást az állami pillérbe.
Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP
Szanyi Tibor szerint Schmitt Pál államfőnek vissza kellett volna küldenie az Országgyűlésnek a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt. A szocialista politikus kifogásolta, hogy nem születtek meg azok a végrehajtási szabályok, nyomtatványok, eljárási rendek, amelyek segítségével a magánnyugdíjpénztárakban maradni akarók kényelmesen és méltányosan nyilatkozhatnak erről a szándékukról. Szintén tegnap Mesterházy Attila MSZP-elnök közleményben jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály megsemmisítését kezdeményezve. Az MSZP szerint legalább három ponton sérül az alaptörvény: a törvény egyes rendelkezései ellentétesek a személyes adatok védelmére vonatkozó követelményekkel; a magánnyugdíjpénztárban maradók személyes nyilatkozattételre kötelezése sérti az emberi méltósághoz való jogot; és az Országgyűlés kormánypárti többségének szavazatával elfogadott törvény sérti az alkotmányból levezethető, a jogalkotói hatalommal való visszaélésnek a demokratikus jogállamokban általánosan elfogadott tilalmát is.
