Bizottsági vizsgálattal is kelendő a Malév
A miniszter elmondta azt is, hogy januárban megegyezés születhet az oroszokkal, s megismételte, hogy az orosz féllel eldöntötték, hogy lezárják a Malév-együttműködést, de még vita van néhány pénzügyi kérdésről. Ami annyit tesz, hogy arról még nem sikerült megállapodni, ki fizeti a révészt, s mekkora összeget követelhetnek jogszerűen az oroszok a jelenleg állami tulajdonban álló légitársaságon.
Amely körül – úgy is tűnhet – gyülekeznek a viharfelhők. A legújabb fejlemény az ügyében, hogy kedden az Európai Bizottság közölte: hivatalos eljárást indítanak, hogy „az uniós állami támogatási szabályok alapján megvizsgáljon számos olyan támogatási intézkedést, beleértve több tőkeinjekciót és tulajdonosi kölcsönt, amelyeket a magyar hatóságok a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt.-nek nyújtottak a társaság privatizációjával és visszaállamosításával kapcsolatban”. A brüsszeli közleménye szerint a bizottság „kétli, hogy a Malév képes lett volna a piacon a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett finanszírozáshoz jutni”.
A Malév egyik legnagyobb versenytársa, aWizzAir már tavasszal beadvánnyal élt az Európai Bizottsághoz, pontosan ezeket a tranzakciókat panaszolva. Ettől persze az ügy nem tét nélküli: ha a bizottság szabálytalannak találja a kifizetéseket, akkor az a Malév csődjét jelenti, hiszen ez esetben több mint ötvenmilliárd forint állami kölcsön és tőke visszafizetését rendelhetik el.
A negatív megítélés azonban korántsem egyértelmű: a viszszaállamosítást követően Oszkó Péter pénzügyminiszter, aztán Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Miniszter is deklarálta: a tranzakciók szabályosak voltak. Fő érvük, hogy jelenleg is a Malév reorganizációja zajlik.
A bizottság úgy véli, állami támogatásnak minősülhet, hogy 2007 decemberében az állam átvállalta a Malév egy korábbi kölcsönét. Az is, hogy egyéves időtartamra készpénzes kölcsönt nyújtott a Malévnak oly módon, hogy a Ground Handling leányvállalat egy bizonyos üzletrészét megvásárolták, később pedig ezt tőkévé konvertálták. A különböző adófizetések elhalasztása, és az idei tőkeemelések, valamint a tulajdonosi kölcsönök is ez alá a megítélés alá eshetnek.
A bizottság kifejtette: az uniós állami támogatási szabályok szerint a nemzeti hatóságok általi, a gazdasági tevékenységet folytató vállalatokat érintő beavatkozások nem minősülnek állami támogatásnak, amennyiben ezeket olyan feltételek mellett teszik, amelyeket a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között működő befektetők vállaltak volna. A „jelenleg rendelkezésre álló tények tükrében” azonban a bizottság kétli, hogy – tekintettel a Malév nehéz pénzügyi helyzetére – a légitársaság a piacon ilyen finanszírozáshoz tudott volna jutni azonos feltételek mellett, illetve hogy egyáltalán lett volna lehetősége finanszírozásra. A bizottság továbbá kétli, hogy ezek az intézkedések megfelelnek a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás előírásainak” – áll a brüsszeli állásfoglalásban.
