Piacról finanszírozott hiány
– A jövő évi költségvetés és az államadósság finanszírozási terve az idén kialakított és sikeresnek bizonyult, a piaci keresletre rugalmasan reagáló kibocsátási politika alkalmazására épül – mondta tegnapi tájékoztatóján Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Idén – december 16-ig – összesen 1292 milliárd forint államkötvényt hirdettek meg, amelyek esetében az átlagos többletkereslet 2,6-szoros volt, hiszen a benyújtott ajánlat 3412 milliárd forintra rúgott. Mindent összevetve végül az elfogadott ajánlatok mennyisége 1657 milliárd forintot tett ki, vagyis az egész évet illetően ingadozó hozamok mellett, de sikeres államkötvény-aukciók zajlottak.
A jövő évi adósságkezelési tervvel kapcsolatban elmondta: 4017 milliárd forintot ér el a lejáró adósság volumene (az éven belüli lejáratú adósságok egyszeri megújításával számolva), ami 5,5 százalékkal meghaladja az ugyanezzel a módszerrel számított idei évi szintet. Ezen belül csökken a forintadósság törlesztési igénye 610 milliárddal, 2829 milliárd forintra, míg a devizaadósság esetében ugyanez 819 milliárddal, 1188 milliárd forintra hízik. Jövőre – a jelentős devizalejáratok finanszírozása miatt – várhatóan nő a bruttó állampapír-kibocsátás, a tavalyi 4254 milliárdról 4759 milliárd forintra. Ennek 72 százaléka forintban, míg 28 százaléka devizában történik majd.
– Az ÁKK 860milliárd forint nettó fi nanszírozási igénnyel számol jövőre. A mostani tervek szerint 742 milliárd forint lesz a nettó piaci kibocsátás, ami egyben azt is jelenti, hogy teljes egészében visszatérünk a piaciról történő finanszírozáshoz – tette hozzá az ÁKK vezérigazgató-helyettese. A kincstári kör teljes nettó finanszírozási igénye jövőre 689 milliárd forint, emellett finanszírozási tételként jelenik meg az EU-transzferek egyenlege, amely jövőre további 171 milliárdos finanszírozási igényt jelent. Az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonló lesz az állam együttműködése a nemzetközi fejlesztési intézetekkel, jövőre a nemzetközi fejlesztési intézetek által nyújtott – nem piaci –kölcsönök nettó volumene 156 milliárd forint lesz.
A tervezett devizakibocsátás négymilliárd euró, ami egyébként megegyezik a lejáró adóssággal, amelynek zöme év végén, októberben és novemberben esedékes – hangzott el. Ebből az összegből egyébként kétmilliárd euró az unió által nyújtott, készenléti hitelből lehívott részt, míg a fennmaradó tétel piaci kibocsátású kötvények lejáratát jelenti. A költségvetés jövő évi várható nettó kamatkiadása 1004 milliárd forint, lényegében megegyezik az idei 998 milliárd forinttal.
A vezérigazgató-helyettes kitért az ÁKK új feladatkörére, a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat átvevő kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap igazgatására is. Mint megjegyezte: a vagyon értékesítéséből a finanszírozási terv szerint 530 milliárd forint a költségvetési bevételek között szerepel, ez kerül a nyugdíjalapba. Amit ezen felül értékesíteni tudnak, az az állampapír-kibocsátás igényét csökkenti. Ebben az esetben inkább a kincstárjegyek piac ra dobása mérséklődik. Hozzátette: az ÁKK a piaci folyamatokat nem felborító magatartást követ majd a pénzpiacokon az alapban lévő vagyonelemek eladásakor. Ezzel kapcsolatosan arra is kitért, hogy amenynyiben mindenki visszalépne az állami rendszerbe, akkor a nem állampapír-portfólió teljes értékesítése esetén 64,5 százalékra csökkenne a GDP-arányos államadósság. Ez azonban csupán teoretikus felvetés, mivel a költségvetési törvény tervezete szerint a vagyon egy jelentős részét a kormány a folyó kiadások finanszírozására fordítaná, és nem az államadósság csökkentésére.
