Mondj igent a Harlem programra
A beilleszkedés képtelenségét, hátterében a tudatlanságot és munkátlanságot, a szétzilált családi viszonyokat, a bűnözést és a „segélyleső” életformát. A kilátástalan és egyre romló helyzet javítása érdekében néhány elkötelezett és lelkes önkéntes indította el a „Harlem Children, s Zone” kísérleti programot, amely három évtized alatt alapvető változásokat hozott a harlemi „gettóban” elő közösség életében. A magyarországi romák integrációjának elősegítése érdekében tervezte meg a Jövő Záloga nevet viselő Térségi Integrált Szakképző Központ a Harlem program egy alprojektjének hazai adaptációját (TISZK). A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) pályázatára nyújtották be fejlesztési programjukat – melynek ez egy meghatározó eleme volt – 2009-ben. Sikerrel. Így 2010 őszén hozzákezdhettek az előkészületekhez. A Mondj igent a Harlem programra szlogennel induló projektnek különös jelentőséget ad, hogy a magyar kormány meghirdette: 2011-ben a romák integrációját támogató stratégia kialakítását tekinti egyik legfontosabb megvalósítandó céljának. A TISZK kísérleti akciója egyelőre hat tagiskolára terjed ki – Budapest, Miskolc, Kalocsa, Nádudvar térségében –, mintegy 2200 tanulót vonnak be a programba. Ha eredményeket tudnak felmutatni a kezdeti időszakban, könnyen lehet, hogy országos méretekben is érdemes lesz figyelembe venni az Amerikából adaptált modellt. Az oktatási tárca és a Fulbright Bizottság Magyarország partnerségével a közelmúltban hat hétig vett részt a program előkészítésében M. Gail Derrick, a Regent University professzor asszonya. Végiglátogatta a projektben részt vevő iskolákat, beszélt tanárokkal és diákokkal, több előadáson ismertette a Harlem-metódus alkalmazásának tapasztalatait.
Lapunk kérdésére a profeszszor asszony elmondta, hogy körútja során meggyőződött arról, hogy a magyar partnerek elkötelezettek, jól képzettek és készek a programmal együtt járó részben önkéntes munkák végzésére. Meglátása szerint Magyarországon már most is sok jó módszert alkalmaznak az integráció érdekében. A probléma leginkább az, hogy a számos kezdeményezés nem egymásra épül, hiányzik az egységes koncepció és a törekvések koordinálása.
A Harlem program – hangsúlyozta Gail Derrick – komplex szemléletet igényel, lényege, hogy a mentorok már a születéstől nyomon követik pártfogoltjaik életútját egészen a pályakezdésig. A program jelmondata – bölcsőtől az egyetemig s onnan a közösségépítésig – híven tükrözi a projekt filozófiáját, amely arra a felismerésre alapul, hogy a szegénység generációk közötti átörökítésének spirálját a születés pillanatában lehet megszakítani. A siker kulcsa a gyermek, éppen ezért a program középpontjában a gyerekek oktatási rendszerben tartása áll. New Yorkban mára 97 utcatömbre terjed ki a Harlem modell, 15 ezer gyermeket és 7000 felnőttet tudnak elérni. Az eredmények számokban is beszédesek: az óvodából iskolába kerülők között 100 százalékos az iskolaérettségi arány. Az első generációs HCZ-gyerekek közül 2009-ben 500-an iratkoztak be egyetemre. A Harlem program azért hatásos, mert összehangolt szociális szolgáltatáscsomagot nyújt, nemcsak az oktatásra koncentrál, hanem foglalkozik a családok problémáival is, például az egészségüggyel, a foglalkoztatási gondok megoldásával, bűnmegelőzési és jogi tanácsadással.
Nem lehet egyszerre minden tevékenységre koncentrálni – emelte ki a professzor aszszony –, kis lépésekben kell előrehaladni, a program részelemeinek megvalósításához így lehet együttműködő partnereket, önkénteseket és támogatókat toborozni.
A hazai kísérleti projekt első lépésben az oktatásra és ezen belül is a szakmunkásképzésre fekteti a legnagyobb hangsúlyt –mondja Szász Katalin, a TISZK munkatársa. Az előzetes felmérések szerint az évtized közepére minden negyedik munkavállalaló ezen a területen roma lesz. Lényeges tehát, hogy azoknál a gyerekeknél, akik most kerülnek be az oktatási rendszerbe, sikerüljön felkelteni az érdeklődést a magas minőségű szakmunka iránt, hiszen a jó bizonyítvány széles körű elhelyezkedési lehetőséget, megélhetést és egy új életvitel lehetőségét biztosítja számukra. Szeretnénk együttműködni a programban azokkal a civil szervezetekkel, vállalatokkal, amelyek már ma is sokat tesznek azért, hogy a tehetséges fiataloknak ösztöndíjat biztosítsanak az iskolába járáshoz, az előrejutáshoz.
