Később lesz digitális a tévé
Magyarország Romániához és Bulgáriához csatlakozott –egy hétfőn benyújtott, sebtében el is fogadott módosító javaslat tekintetében legalábbis biztosan, amely 2015-re, egyes értelmezések szerint 2013-ra halasztja a digitális átállást. Vagyis azt a televíziós technológiaváltó folyamatot, amelynek már a felénél jár az ország, s amelyre egy uniós direktíva is kötelezi. Ennek során a jelenlegi analóg technológiáról a földi műsorszórás digitálisra áll át, amely jobb képminőséget, s több, ingyenesen elérhető csatornát biztosítana a nézőknek. Ám ennek eredményeképp épülhettek volna ki olyan negyedik generációs mobilhálózatok is, amelyek a jelenleginél gyorsabb mobilinternetet biztosíthattak volna a lakosságnak, alacsonyabb költségek mellett olyan területeken is, ahová a mai technológiákkal biztos nem viszik el a mobilnetet a szolgáltatók. Az átállás során felszabadulna ugyanis egy sor frekvencia, amit az úgynevezett LTE-rendszerek fejlesztésére lehetne igénybe venni. Az eredeti menetrend szerint az analóg tévésugárzást 2011 végén kapcsolták volna le, erről nagyjából két éve született – akkor sokat vitatott – törvény, amely mentén a mobilcégek tervezhették beruházásaikat és fejlesztési stratégiájukat. Az LTE 2012-ben akár el is indulhatott volna, ám Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója korábban, már a válságadót ismerve, inkább a 2013-at tartotta reálisnak. Forrásaink szerint a kormány azt követően döntött az átállás elhalasztása mellett, hogy a szolgáltatók informálisan közölték: a válságadó óriási terhe alatt inkább visszafogják beruházásaikat, melyek csaknem akkora összeget igényelnek, mint a válságadó három év alatt.
Ennek persze ellentmond néhány tény: az LTE elindítása érdekében a szolgáltatók máris komoly fejlesztésekbe fogtak: teszthálózatokat üzemeltettek, s LTE-képes berendezésekkel korszerűsítették a hálózatukat, sokszor milliárdos értékben. A Telenor például nemrég kezdett egy ötvenmilliárd forintot meghaladó hálózatmegújítási programba. A Magyar Telekom pedig nemrégiben 150 millió eurós hitel felvételéről döntött, mobil széles sávú projektjeinek finanszírozására – már a válságadót követően.
Lapunk megkeresésére tegnap csak a Telenor reagált, sajnálatukat fejezték ki, hogy egy ilyen horderejű döntés kapcsán a döntéshozók nem konzultáltak sem a lakossággal, sem az érintett piaci szereplőkkel. – Az európai országok nagy többsége sürgeti az elavult analóg technológiáról a digitális műsorszórásra történő átállást, annak jelentős pozitív gazdasági és társadalmi hatása miatt. Az így felszabaduló rádiófrekvenciák széles sávú mobilinternetre történő hasznosítása hatékonyan biztosíthatná a gyéren lakott települések széles sávú internettel való ellátását. A digitális átállás elhalasztása komoly lemaradást idézhet elő, így a digitális Magyarország helyett Európa digitális sereghajtójává válhatunk – szögezik le. Más szakértők azt mondják, hogy a kormány pont azt az eszközt veszi ki a saját kezéből, amely hozzájárult volna az általuk is áhított gazdasági növekedés gyorsuláshoz. A fejlesztési tárca infokommunikációs államtitkársága lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre, ám hogy van álláspontjuk az ügyben, azt az is mutatja, hogy csütörtökön be kívánják mutatni a frissen elkészült infokommunikációs stratégiát.
A 4G-hez elengedhetetlenül szükséges az analóg tévéadások lekapcsolása, ám ennek feltételei is vannak: megfelelő lefedettséget kell elérni a digitális sugárzással, s biztosítani kell a lakosság számára a megfelelő, mintegy tízezer forintért elérhető set-top-box készülékeket, s ki kell dolgozni egy szociális programot arra, hogy a hátrányos helyzetűeknek is elérhetővé váljanak ezek az eszközök. Az új jogszabály ez utóbbi pontba kapaszkodik bele, mintegy kiskapuként hagyva, hogy a folyamat egészen 2015-ig halasztható. Mindezt arra hivatkozva, hogy a digitális átállás eredetileg kitűzött céldátuma túl nagy terheket ró az államra.
Románia és Bulgária nyáron, illetve ősszel közölte, hogy 2015-re módosítják a digitális átállás céldátumát, ám ott a folyamat még alig indult el.
Romániában lefújták a folyamatban lévő tendert, Bulgáriában pedig még nem kezdődött meg a hálózat kiépítése, amikor a kormány anyagi okokból, valamint a tájékoztatás és az eszközpark hiányosságai miatt elhalasztotta a folyamatot. Magyarországon azonban már a hálózat kivitelezése is a végénél tart.
