Megkésett feljelentés: a szökevényvonat esete
Hideget és meleget egyaránt kaptunk olvasóinktól, miután beszámoltunk a Balatoni Iparvasút Zrt. 12 vagonból álló, 198 méter hosszú, 1095 tonnás szénszállító tehervonatának tavaly decemberi megfutamodásáról. Néhányan úgy vélték, a mozdonyvezető távozása után a devecseri állomásról személyzet nélkül útnak induló, kilenc kilométeren át száguldó és a vele szemben közlekedő gyorsvonaton utazók életét, testi épségét veszélyeztető szerelvény esete olyan régi, hogy említeni sem érdemes. Azóta kiderült: a MÁV-nál másképp gondolják.
Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Balatoni Iparvasút 90043 számú tehervonatának 2009. december 9-i elszabadulása miatt a MÁV szombathelyi vasútbiztonsági osztálya. A területi biztonsági igazgatóságról cikkünk megjelenése után négy nappal a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságra postázott dokumentumból kiderül: a MÁV szakértőinek értékelése szerint az eset a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett bűntett. Már csak arra kell választ találni, hogy ki a felelős érte.
Jelölt több is van. Az első maga a mozdonyvezető, aki a MÁV balesetvizsgálóinak elismerte, hogy nem megfelelően fékezte be a szerelvényt, és szolgálati helyét szabálytalanul elhagyva a forgalmi irodába ment. De kezdhetik gyűjteni a muníciót a nyomozók kérdéseinek megválaszolására a Balatoni Iparvasút vezetői is. A balesetvizsgálók rendőrségnek átadott jelentése szerint ugyanis a magánvasút számos szabályt, előírást megsértett vonatának közlekedtetése során. Akárhogy is volt, a devecseri esetben a MÁV a „jó fiú” szerepét viheti. Munkatársai az eddigi megállapítások szerint vétlenek az ügyben, és csak gyors fellépésükön múlott, hogy az elszabadult vonat nem okozott tömegszerencsétlenséget. Lapunk úgy tudja: két vasutast már ki is tüntettek helytállásáért. Plecsni azonban egyelőre az állami vasútnál sem jár mindenkinek.
Baleseti mutatói alapján a MÁV az Európai Unió egyik legbiztonságosabb vasútja. A döntő hányadában elavult eszközöket használó vasút üzembiztonsági helyzete az elmúlt egy évben kismértékben romlott –elsősorban a szándékos károkozások s a vasút elleni támadások miatt. A vállalatcsoport évről évre roszszabb állapotú vasúti pályáit használó vonatok biztonsága viszont javult 2010-ben.
Az általános üzembiztonság romlását mutatja, hogy MÁV hálózatán szeptember végéig 2442, a közlekedés biztonságát zavaró eseményt jegyeztek fel – 8,5 százalékkal többet, mint 2009 első háromnegyed évében. Ezekből azonban a vasút hibájára csupán 184 esemény vezethető vissza. A fennmaradó 2258 eset civilek, azaz sínekre hajtó autósok, kábeltolvajok vagy éppen a vonat elé ugró öngyilkosok miatt került a MÁV fekete krónikájába. A közlekedő vonatok közül a tavalyi negyvennel szemben csupán 33 – köztük 20 személyszállító szerelvény – került valamelyen veszélyes helyzetbe. Ez a MÁV kimutatásai szerint 17,5 százalékos javulást jelent.
A vasút számlájára írandó különféle esetek csaknem feléért a MÁV magát okolhatja: a statisztikák szerint a balesetek, veszélyeztetések 12 százaléka pályahiba, egy százaléka a biztosítóberendezések hibájából következett be. Emberi, vagy „vasutasul” forgalmi mulasztás a veszélyes események 34 százalékában játszott közre.
Az esetek 35 százalékáért a MÁV-csoport leányvállalatai, 18 százalékáért más vasutak, köztük a magánvasút-társaságok felelősek. A devecseri vonatmegfutamodásért is egy magánvasút, illetve munkatársai okolhatók. A vasúti közlekedés biztonságát az elmúlt években talán leginkább veszélyeztető eset komolyságán pedig az sem változtat érdemben, hogy a mozdonyvezető nélkül száguldó vonat végül nem okozott szerencsétlenséget.
Halálos áldozatok és súlyos sérültek nem voltak, a MÁV-csoportnak szerény anyagi kára keletkezett. Egy megrongált váltó javítására 35 ezer forintot költöttek, a vasúti forgalom kényszerszünete idején beállított vonatpótló autóbuszok pedig 17,1 ezer forintba kerültek. A számlát a Balatoni Iparvasút rendezte, de a felelősöket eddig még senki nem nevezte meg.
Felelőtlen autósok
Nem elégedett a vasúti útátjárók biztonságának javulásával a MÁV. A társaság hálózatán az elvárt 50 százalékos csökkenés helyett „csak” 14,3 százalékkal csökkent a balesetek száma. A szeptember végéig nyilvántartásba vett 55 esetért az autósok figyelmetlenségét, veszélyérzetének hiányát jelölik meg a balesetvizsgálók. Véleményüket támasztja alá, hogy nyolc balesetnél az útátjáróba behajtó autó nem került a vonat elé – a gépkocsivezető a vasúti szerelvény oldalának rohant neki járművével. Az átjárós balesetekben az idén huszonketten vesztették életüket, 39 személy sérült meg.
Közlekedő járatok veszélyeztetése, tolatási balesetek
A MÁV hálózatán 2010-ben csökkent a közlekedő vonatokat veszélyeztető események száma: a 2009-es 40 helyett 33 esetet jegyeztek fel. Ezek közül a MÁV Zrt. 13, leányvállalatai 14, más vasútvállalatok 6 esetért tehetők felelőssé.
Vonatbalesetből is kevesebb volt – 17 helyett 11 adott munkát a balesetvizsgálóknak. Jelentéseik tanúsága szerint négy esetet a vasúti pálya és az infrastruktúra avulása, valamint ezek technológiai utasításoktól eltérő gyakoriságú karbantartása okozott. De okoztak személyi sérülést a csapadékos, viharos időjárásban a víztől elnehezült, a vasúti űrszelvénybe belógó faágak is, és siklottak ki vonatok járműhiba, karbantartási hiányosság, szabálytalan rakodás miatt. Évek óta először, 2010-ben megnőtt a vonatok összeállítása, rendezése közben bekövetkezett balesetek száma. A MÁV hálózatán összesen 166 ilyen eset történt – 17 százalékkal több, mint 2009-ben. Az esetek döntő hányadát emberi mulasztás okozta. Mintegy harmaduk a váltóellenőrzés elmulasztása, az áthaladó vonat alatti váltóállítás miatt következett be.
Az események közel 11 százalékát pályahiba, 6,6 százalékát késői fékezés okozta. De sok esetben okozott balesetet a vágányon hagyott féksaru, a megfutamodás elleni biztosítás elmulasztása, valamint az engedély nélküli tolatás.
Öngyilkosok, rongálók
Szaporodnak a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan vagy szándékos események.
Számuk az első háromnegyed évben elérte a 2258-at. Személyi sérüléssel 245 ilyen eset járt. A halálos áldozatok száma 56 volt.
Sérülést 19 vasutas, 133 utas és hatvan egyéb, vasúton kívüli személy szenvedett. Öngyilkosságot a tavalyi 99 fő helyett 84-en kíséreltek meg a sínek között az idén. A vonatközlekedés biztonságát sértő szándékos cselekmények sorában a leggyakoribb a kábellopás, ami a közvetlen anyagi kár mellett balesetveszélyt is okoz. A vonatokat a 2009-ben regisztrált 162 alkalom helyett az idén 142 esetben dobálták meg, négy utast sebesítettek meg. A vasutasok sérelmére elkövetett bűncselekmények száma háromról 16-ra nőtt egyetlen év alatt.
