A kortárs képzőművészet finanszírozását az állam a kilencvenes évek elején – az egy tollvonással megszüntetett Művészeti Alappal – gyakorlatilag a töredékére csökkentette. A kortárs képzőművészet mostoha sorsát mutatja az is, hogy a nemzetközi vásárokon, kiállításokon való megjelenésre legelőször 2009-ben írt ki pályázatot a hazai kultúratámogatás legfontosabb szerve. Az NKA évente mintegy 20 millió forintot biztosít e célra az egész szakmának, azt is utófinanszírozással. A külföldi standokon való megjelenés költségeit figyelembe véve ez rendkívül csekély összeg.

„Magyarország az állami források intézményeken keresztül történő szétosztása tekintetében leginkább Spanyolországhoz hasonlítható” – mondja Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója. „Mi a lehetőségeinkhez mérten inkább a műalkotások létrejöttét támogatjuk, mintegy producerként véve részt a folyamatban, hiszen a létrejövő művek a művész tulajdonában maradnak, amelyek értékesítése már a magángalériák feladata kell hogy legyen.” Petrányi Zsolt a magyar képzőművészet forráshiányát elsősorban a magánszféra alulfejlettségével indokolja. „Az elmúlt két évtized minden pozitív változása ellenére sajnos nálunk még mindig kevés olyan magángaléria, magángyűjtemény, illetve mecénás van, amelyek, illetve akik kortárs művészek támogatásával, kortárs alkotások megvásárlásával foglalkoznak”. Az Egyesült Királyságban – ahol a magánszféra mecenatúrája világszerte példaértékű –jelentős anyagi támogatással járó elismerést hoztak létre 1984-ben. A J. M.W. Turner festőről elnevezett díjat – a 25 ezer font jutalommal együtt – minden évben egy 50 év alatti kortárs képzőművész kapja meg. A díjat olyan szponzorok támogatják, mint a brit Channel 4 televízió és a Gordon’s Gin. Alapítása óta a brit kortárs képzőművészet legnagyobb érdeklődést vonzó rendezvénysorozatává vált, amelynek London patinás galériája, a Tate Modern biztosítja a helyszínt.

A Turner-díjhoz hasonló elismerést hozott létre Magyarországon az Aviva Életbiztosító Zrt. a Műcsarnokkal karöltve. Az Aviva Képzőművészeti Díjat 2009-ben adták át először. Az ötmillió forint támogatással járó díjat azok a 40 év alatti alkotók kaphatják meg, akik legalább három éve vannak a pályán, és már legalább egyszer volt figyelemre méltó önálló kiállításuk. A művészeket egy hattagú szakmai bizottság jelöli a díjra, akik később már zsűriként együttesen döntik el, ki nyeri el az elismerést.

A Műcsarnok igazgatója, Petrányi Zsolt által felkért hat kurátor idén a Société Réaliste alkotópárost találta méltónak az Aviva Képzőművészeti Díjra. A 2004 óta együtt dolgozó Gróf Ferenc és Jean-Baptiste Naudy az indoklás szerint olyan új terminusokat hozott be a képzőművészet fogalomtárába, mint a politikai dizájn, a kísérleti közgazdaságtan és a társadalmi manipulációs technológia.

A közönség szavazata alapján a Tehnica Schweiz vehette át az ötszázezer forintos közönségdíjat. A díj honlapján a voksolók közel egynegyede szavazott a művészpárosra. Idén a díjátadót a Műcsarnokban egy teljes hónapig tartó kiállítás előzte meg, amelyen a jelöltek több teremben állították ki korábbi és kifejezetten az Aviva Díj-kiállításra készített alkotásaikat. A művészek saját elmondása szerint óriási lehetőség volt számukra, hogy a Műcsarnok impozáns falai között állíthatták ki munkáikat. A láthatóság ugyanis ezen a területen legalább annyira fontos, mint az anyagi elismerés, éppen ezért szükséges és figyelemre méltó az a típusú és intenzitású közösségi kommunikáció, amelyet – Magyarországon először – az Aviva a díj és a hozzá kapcsolódó kiállítás köré szervezett. Ennek eredményeként idén nagy érdeklődés övezte az eseményeket a műkedvelők és a művészek, továbbá azok részéről is, akik eddig csak távolabbról szemlélték a kortárs képzőművészet világát.