Az Európai Bizottság hétfőn úgy döntött, engedélyezi Magyarország számára a termőföld-vásárlási moratórium, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzésének korlátozására vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbítását három évvel. Vagyis a 2011. április 30-án lejáró, külföldiek földvásárlását tiltó rendelkezés 2014. április 30-ig fennmaradhat. A hivatalos közleményben olvasható: a bizottság az átmeneti időszak meghosszabbítását a Magyarország által szolgáltatott információk alapján hagyta jóvá, enélkül ugyanis a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarokat okozhatott volna, ha megjelenik a külföldi vásárló. Egyúttal felkérik a kormányt, hogy siettesse a folyamatban lévő mezőgazdasági reform befejezését, különösen a hosszú idő óta húzódó kárpótlási folyamatok és az osztatlan tulajdonban lévő termőföldek sorsának rendezését.

Raskó György agrárközgazdász lapunknak elmondta, hogy a hír hideg zuhanyként érte azt a nem kevés földtulajdonost, akik szerettek volna területükön túladni. A negatív hatásokat erősíti, hogy újabb három évig nem érkezik jelentősebb tőke a mezőgazdaságba, s egyelőre konzerválódik az az 1994 óta tartó állapot, aminek következményeként egyre csökkennek az ágazatban a jövedelmek. Ugyanakkor a kormány három évet kapott, hogy elkészítse birtokpolitikai koncepcióját, s ezalatt a bankok kiépíthetik a föld-jelzáloghitelezés rendszerét. Közben az államnak is ösztönöznie kell a birtokkoncentrációt.

Raskó György úgy véli, hogy a kormányzó pártnak döntésre kell jutnia abban is, hogy csak a családi gazdaságoknak, vagy a nagyobb árutermelőknek is helyük lehet Magyarországon. A szakember nézete szerint az értékesebb, nagyobb hozamot biztosító földeken meg kell hagyni a nagyüzemi gazdálkodást, míg a gyengébb adottságú vagy jelentősebb foglalkoztatási gondokkal küszködő régiókban viszont megvan a lehetőség arra, hogy az Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár elgondolása szerinti családi gazdaságok működhessenek.

A termelőknek is jó ez a hároméves védettség, hiszen ebben az időszakban továbbra is versenytárs nélkül gazdálkodhatnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy szerencsés időszak előtt állnak, mert a jelzések szerint keresleti piacra készülhetnek. A gazdálkodóknak ugyanakkor az elkövetkező években el kell dönteniük, hogy elmaradt beruházásaikat pótolják, traktort vagy földet vegyenek – tette hozzá.

Hasonlóan vélekedett Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója is, aki szerint a magyar földtörvény módosításakor olyan szabályt kell megalkotni, ami 2014-től nem tilthatja a külföldiek földvásárlását, de közben a spekulációt meg kell akadályozni. Fűr Zoltán, a termőföld-közvetítéssel foglalkozó Földbróker. hu vállalkozás vezetője meglepődött a döntés hallatán, úgy véli: a magyar agrárdiplomácia jelentős sikernek könyvelheti el a moratórium meghosszabbítását, ugyanis nem tud olyan külföldi törekvésről, ami ne a piac megnyitását támogatta volna. Ugyanakkor a termőföldet befektetési céllal vásárló magyaroknak sem kifejezetten rossz, hogy újabb három évet kell várniuk, hogy a mostani befektetésük 50–100 százalékos hozama beérjen.

A földpiaci szakértő elmondta azt is, hogy a kormányzatnak az elkövetkező hónapokban sok dolga lesz, hiszen a részaránytulajdonú földek még le nem zárt ügyeit rendezni kell. Nagy kérdés, hogy mi lesz a becslések szerint 350–400 ezer hektárra is tehető, külföldi ellenőrzés alatt lévő, zsebszerződéssel eladott földekkel. Köztudott, hogy a mostani kormányzat, elődjéhez hasonlóan erről a törvénytelen megoldásról nem vesz tudomást. A magyar mezőgazdaság ugyanakkor veszít is ezzel a döntéssel, hiszen a tőkeerős dán, holland és osztrák gazdák ugrásra készen várják, hogy Európában termőföldet szerezhessenek, ahol uniós termelőkként dolgozhatnak – fűzte hozzá.

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint tisztában vannak azzal: a moratórium meghosszabbításával nem oldódtak meg a termőfölddel kapcsolatos szabályozási kérdések. A tárca rövid távú tervei között szerepel egy új földtörvény megalkotása, az átfogó birtokrendezés és a mezőgazdasági üzemszabályozás törvényi szintű bevezetése.