Mindketten hazamehettek, miután múlt péntek délután megszületett a bírói döntés – amelynek pontos részleteit és indokolását egyelőre nem ismerik a védőik sem, ugyanis a határozatok hivatalos kézbesítése időt vesz igénybe, míg a döntést azonnal végrehajtották annak megszületése után.

Lapunk információi szerint Tátrai és Császy is szabadlábon védekezhet a továbbiakban, ugyanis a bíróság semmilyen más személyes szabadságot korlátozó intézkedést nem rendelt el. Úgy tudjuk, hogy a határozat a korábbi elsőfokú döntéseket is kritizálta, mondván, az előzetes letartóztatás indokai nem álltak fenn. Mint ismert, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot szeptember elején vették őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai, akik házkutatást is tartottak a gyanúsítottak lakásán. Az előztetes letartóztatásukat október elején két hónappal, majd december elején hárommal hosszabbították meg, ez utóbbi fellebbezését követően döntött most a másodfok.

Korábban már többször beszámoltunk arról, hogy a gyanúsítottak védői mindvégig kritizálták az előzetest elrendelő döntéseket, mondván az ügyészi indítványok, s a bírói döntések sem részletezik, hogy az előzetes mely feltétele áll fenn, pusztán elméletileg említik, hogy Tátrai és Császy megmásíthat bizonyítékokat, vagy befolyásolhatják a tanúkat. Erre azonban nem vonultattak fel bizonyítékokat, márpedig a törvény szerint ez szükséges az előzetes elrendeléséhez.

A kihallgatások végül igazolhatták a védelem érveit, ugyanis a kevés számú meghallgatáson az ügyészek szinte csak 2009-es és azt megelőzően született iratokkal szembesítették Tátrait, amelyek már korábban is az ügyészség rendelkezésére álltak, másrészt pedig az MNV irattárából származnak, amelyekhez már nem férhetnek hozzá, hiszen egyikük sem dolgozik a Vagyonkezelőnél.

Mindez TátraiMiklós meghallgatásainak jegyzőkönyveiből derült ki, amelyet ismeretlenek december elején feltöltöttek az internetre. Ezt olvasva jogi szakértők szerint a büntetőeljárás során azt a szabályt sem vette figyelembe az ügyészség, hogy soron kívül kell lefolytatniuk a szükséges nyomozati lépéseket, ha a gyanúsított előzetesbe helyezését indítványozzák. Három hónap alatt ugyanis alig pár kihallgatást tartottak, amelyeken nem tártak a gyanúsítottak elé frissen született dokumentumokat – vagyis vélhetően ezalatt a három hónap alatt új bizonyíték az ügyben nem került a hatóságok látóterébe.