Rendezetlen magyar-orosz protokoll
Múlt héten tovább bővült a magyar–orosz kormánytalálkozókkal kapcsolatos félreértések eddig is igen bő tárháza. Sajtóinformációk beharangozták, hogy a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokért felelős Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ismét Moszkvába utazik. Este az MTI, kinti forrásokra hivatkozva, lehozta ennek cáfolatát, majd másnap a nemzeti hírügynökségnek a tárca az ügy kapcsán egyetlen mondatot adott ki: Fellegi Tamás azon a héten nem megy Moszkvába. A magyar sajtó természetesen nem arra kíváncsi, hogy a héten épp hova nem megy a nemzeti vagyonért is felelős miniszter.
Mint ahogy kormánykörökből a korábbi hasonló félreértéseket is egyszerű időpontegyeztetési problémákkal magyarázták. (Fellegi Tamás orosz tárgyalópartnere, Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettesnek a magyar önkormányzati választások előtti budapesti látogatását tették át a választások utánra, majd november elején terjedt el a mostanihoz kísértetiesen hasonló módon a Fellegi Tamás kiutazásáról szóló kacsa. Egy hétre rá valóban kiutazott, de megegyezést sem akkor, sem azóta, sem neki, sem másnak nem sikerült tető alá hoznia.) Iparági körök ezeknek és a tárgyalások tartalmával kapcsolatos félreértéseknek is a látszatnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Általános vélekedés szerint ezzel elsősorban Oroszország igyekszik tárgyalási pozícióját erősíteni.
Az időpontokkal kapcsolatos félreértések kétségtelenül utalhatnak valamiféle szervezési rendezetlenségre – vélekedett lapunk megkeresésére Görög Ibolya protokollszakértő. De akár szándékosság is felmerülhet, ha alapvetően már megszületett a tartalmi egyezség, így a jelent zavarosabbnak kívánják feltüntetni a majdani megegyezés erőteljesebb hangsúlyozása érdekében. Minden diplomáciai látogatást háttéregyeztetések sora előz meg: kormányszinten már csak azok a kérdések merülhetnek fel, melyeket a szakértők végigtárgyaltak. Minden megbeszélés célja az, hogy a fél vagy akár egy évre előre leszervezett kormányfői találkozón megállapodás szülessék. Ám akkor sincs veszve semmi, ha – mint például Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor december elején Moszkvában tartott találkozóján – végül a csúcson sem jön létre szerződés. Ezt általában a közös sajtótájékoztató elmaradása jelzi. A diplomáciai etikett ugyanakkor ebben az esetben is megkívánja a közös fotót, és hogy a két fél közös nyilatkozatot adjon ki a kölcsönös jó viszonyról. (Moszkvában ez utóbbi a jelek szerint elmaradt: az orosz és a magyar kormányfő szóvivője egy-egy mondatban emlékezett meg a vizitről.) Természetesen a diplomaták, a nagykövetségek, a külügyminisztériumok ezután is a viták elsimításán fáradoznak. Mindaddig folynak a szakértői egyeztetések, amíg a kívánt megegyezés végül létre nem jön.
Görög Ibolya a találkozók tartalmával kapcsolatos félreértéseket sem tartja szokatlannak. (A magyar és az orosz fél Fellegi Tamás vagy akár Orbán Viktor találkozói előtt és után is merőben különböző nézőpontú kijelentéseket tett akár a Szurgutnyeftyegaz Mol-részvényeiről, akár a Malévról, akár a válságadóról.) A protokollszakértő szerint ez ott, ahol ténylegesen a megoldáson dolgoznak – hasonlóan a magyar–szlovák vagy a magyar–román viszonyhoz –, bevett diplomáciai gyakorlat, a tárgyalástechnika része. De ilyen félreértésekhez vezethet az is, ha egy kisebb ország egyenrangú félként tekint magára egy nagyhatalommal szemben – véli Görög Ibolya. Ettől még a két fél viszonyát semmiképp nem nevezné rossznak.
