Tavaly sok, idén kevés
– A nagyon magas rezsiszámlák miatt át kell tekinteni a közszolgáltató cégek költségkimutatásait. Ha a Fidesz nyer az (önkormányzati) választásokon, neki is állnak – jelentette ki György István fideszes képviselő szeptemberben a Főtáv áremelési javaslatának leszavazásakor. (A többi közműdíj-emelési javaslatot is elvetették.) Az emelés elhalasztásával a Főtáv év vé géig 1,7 milliárd forint bevételtől esik el, ami körülbelül fele az év végére tervezett nyereségnek, vagyis nem veszélyezteti a működőképességet –hangsúlyozta akkor György István. Az e hét szerdai közgyűlésen ugyanő viszont éppen a cégek működőképességének biztosítására helyezte a hangsúlyt – igaz, immár főpolgármesterhelyettesként, a pulpitusról. Úgy vélte, az emelésekre mindenképpen szükség van, hogy a fővárosi közműcégek ne jussanak a BKV sorsára.
– Több fővárosi közszolgáltató cég is csődközeli helyzetben van – erősített rá a fentiekre Tarlós István főpolgármester, név szerint említve a budapesti gyógyfürdőket. Igaz, a fürdőbelépők, illetve a valóban súlyos anyagi gondokkal küszködő BKV-jegyek árának emelése egyáltalán nem szerepelt a napirenden. Nagyon sok minden más viszont igen.
Az elmaradt fejlesztések, illetve a műszaki tartalom és a külső körülmények változása miatt 5,27 százalékos díjemelésre tett javaslatot a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Számításaik szerint ez egy négytagú család esetében havi 126 forint többletkiadást jelent. György István nem áltatta a fővárosi képviselőket: ez nagy változásokra, fejlesztésekre nem lesz elég, holott jövőre megtelik a pusztazámori hulladéklerakó. Ennek ellenére csak a Fidesz-frakció szavazta meg az előterjesztést.
Ennél visszafogottabb áremelési igénnyel állt elő a Fővárosi Vízművek Zrt. A lakossági fogyasztók 2,7 százalékkal – kétfős háztartással számolva 72 forinttal – fizetnének többet havonta. A vegyes tulajdonban lévő Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. kevésbé volt szemérmes. Egy korábbi törvényben foglaltakra hivatkozva – miszerint a csatornadíjat a vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre tekintettel kell megállapítani – 38,95 százalékos csatornadíj-emelést sem tartott volna indokolatlannak. Az előterjesztő viszont nem mert 19,5 százaléknál többet kérni. (Ez átlag 658 forintos havi pluszkiadást jelent.) A kéményseprők viszont „alig” 3,8 százalékkal emelik áraikat.
De ez még nem minden. A közműdíjak mellett más szolgáltatások árai is emelkednek jövőre. A gyermekétkeztetésért 3,5 százalékkal kérnek többet az önkormányzati intézményekben, míg az önkormányzati lakbérek három százalékkal nőnek. A kevesebb temetés, illetve a halaszthatatlan beruházások finanszírozási igénye miatt 9,6 százalékos átlagáremelést szavaztak meg a Budapesti Temetkezési Intézetnek. (Az egyes tevékenységek díjnövekedési igénye 5 és 27 százalék között szóródik. A legtöbbel a halotthűtés költsége nőtt.)
Az előterjesztések java részét csak a többségben lévő Fidesz-frakció szavazta meg. Somfai Ágnes (LMP) szerint a díjemelés elfogadásával a menedzsmentet semmi sem készteti a költségek csökkentésére. Az MSZP pedig elfogadhatatlannak tartotta az infláció feletti emelést. Úgy vélték: új időszámítás kezdődött a fővárosi közműdíjak számításában.
