Nincs többé halogatás!
– Meggyőződésem, hogy az időben felvállalt nehéz döntésekre szükség van – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a Horgony 2011 című tegnapi konferencián. Egy olyan sérülékeny és eladósodott országnak, mint Magyarország, mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikája fenntarthatóságát ne lehessen megkérdőjelezni. A jegybank minden eszközével a stabil, kiszámítható gazdasági pálya megvalósulását támogatja, s ezért emelte meg legutóbb az alapkamatot is.
Az elnök a tőle megszokottnál keményebb hangot ütött meg, amikor üzent a kormánynak, és üzent a gazdaság azon szereplőinek, akik befolyással lehetnek a jövő évi inflációs várakozásokra, az áremelkedésekre. Először is egyértelművé tette, hogy a jegybank azonnal lép, ha szükségét látja.
– Miközben az elmúlt időszakban a gazdaságot sorozatosan érték az infl ációt növelő sokkok – elsősorban költségvetési eredetűek –, ezeket többnyire nem követte monetáris szigorítás. Hol azért, mert a kamatpolitikának nem volt mozgástere, hol pedig azért, mert a monetáris tanács bízott abban, hogy a fogyasztói árindex emelkedése csak átmeneti lesz. Ha azonban a gazdaság szereplői felismerik, hogy a jegybank az inflációs kockázatok emelkedését látva, de a növekedés érdekében nem tud, vagy nem hajlandó kamatot emelni, akkor az beépül a várakozásokba, és a végeredmény a magasabb mértékű drágulás lesz, gyorsabb növekedés nélkül. Ebből a csapdából csak úgy lehet kikerülni, ha a jegybank az alacsony infláció mellett kötelezi el magát – jelentette ki Simor András. Hozzátette: számtalanszor tapasztaltuk, hogy a jegybank a nehéz döntések halogatásával nem képes többletnövekedést generálni. Mint mondta, ha az MNB teret engedne a fogyasztói árindex emelkedésének, hozzájárulna a gazdasági pálya kiszámíthatatlanságához.
– Bízunk abban, hogy a növekvő, de a válság előttinél lényegesen alacsonyabb belföldi kereslet és a továbbra is magas munkanélküliség mellett célba ér az üzenetünk, és a jövő évi áremelések, valamint a bérmegállapítások összhangban lesznek az árstabilitás követelményével. Ha ez így lesz, akkor egy kevesebb lépésből álló szigorítás is elegendő lesz a monetáris politika céljainak eléréséhez. Abban az esetben azonban, ha a gazdaság szereplői elérkezettnek látják az időt, hogy végre meglépjék az elmúlt években elhalasztott árés béremeléseket, a gazdaság nagyon könnyen visszakerülhet a válságot megelőző magas infl ációs pályára, amit a jegybank csak jelentős szigorításokkal tud majd ellensúlyozni – mondta.
– Az inflációs célkövetés a legtöbb országban azért lehet eredményes,mert a kormányok belátták, hogy kérészéletűek az infláció manipulálásából származó előnyök, és minél gyakrabban nyúlnak ilyen trükkhöz, annál gyorsabban ütnek vissza annak a költségei. Egyre több érv szól amellett, hogy a jövő év közepén, amikor a 2013-tól érvényes inflációs célról kell dönteni, a mai, 3,0 százalékos célnál alacsonyabb szintet célozzunk meg – hangoztatta eltökéltségét az elnök.
Alan Greenspan, a Fed előző elnöke szerint akkor beszélhetünk árstabilitásról, ha a gazdasági szereplőknek döntéseik meghozatala során nem kell figyelmet szentelniük az általános árszint jövőbeli esetleges megváltozására. Mint Simor András mondta, ez nem azt jelenti, hogy egy termék ára sem változik, hanem hogy a fogyasztói árszint összességében nem emelkedik oly módon, hogy azt a gazdasági tervezésnél különösképpen figyelembe kellene venni.
A devizahitelezés veszélyei
Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke volt a Magyar Nemzeti Bank Horgony 2011 konferenciájának vendége. Előadásában arról beszélt, hogy náluk hasonló módon szaladt el a devizahitelezés, amelyet mára sikerült alacsony szintre visszaszorítani. Mint mondta, a devizahitelezés rontja a monetáris politika hatékonyságát, és oda vezet, hogy a jegybank elveszíti az egyes pénzügyi folyamatok felett a kontrollt. A devizahitelezés visszaszorítása érdekében a jegybankoknak tudomásul kell venniük, hogy a feladatuk egyre kiterjedtebb, s mandátumuk a pénzügyi stabilizációra is vonatkozik.
