Brüsszelben panaszkodnak Magyarországra a multik
Úgy tűnik, a magyar kormánynyal már nincs értelme párbeszédet folytatni, legalábbis erre utal, hogy 15 hazai nagyvállalat külföldi tulajdonosa, köztük vezető német és osztrák energetikai, valamint távközlési cégek az Európai Bizottsághoz fordultak, hogy aggodalmukat fejezzék ki Magyarország egyes válságkezelési lépései miatt. A Reuters hírügynökség által a napokban nyilvánosságra hozott levelet a többi között az Aegon, az Allianz, az ING, az RWE, az EnBW, az E.ON, a Deutsche Telekom és az OMV vezetői írták alá.
A José Manuel Barrosónak címzett levélben a vállalatvezetők azt írják, a beruházásoknak és a magyar kormány hitelességének egyaránt rosszat tesz, hogy a kabinet egyes kiválasztott iparágakat és döntően – becslések szerint 80 százalékban – külföldi társaságokat használ a költségvetési egyensúly megteremtéséhez. Egyben bírálták az Orbán-kormány ad hoc gazdaságpolitikai intézkedéseit, köztük az adórendszer változásait. Hozzáteszik, tisztában vannak Magyarország helyzetével, és azzal, hogy a kormánynak komoly megtakarításokat kell felmutatnia, ám azt már nem tudják elfogadni, hogy az intézkedések, jelesül a különadók elsősorban olyan ágazatokat érintenek, amelyek csak korlátozottan képesek reagálni kötött infrastruktúrájuk miatt. Magyarán nem tudnak egykönnyen odébbállni, kivonulni az országból. A visszamenőlegesség pedig egyértelműen és súlyosan sérti az uniós jogszabályokat.
A levél azért is érdekes, mert ugyan az érintett cégek nem értettek egyet a különadó kivetésével, de átmenetileg tulajdonképpen belenyugodtak a létébe. Igaz, jelezték, hogy ez mennyire fájdalmasan érinti őket: az E.ON Hungária Zrt.-nél például korábban azt közölték, a cég számára húsba vágó az árbevétel alapján számított különadó, mert van olyan tevékenység a cégcsoportban, amelynek árrése nem éri el a különadó mértékét. A Magyar Telekom Csoport a befektetőknek szánt közleménye szerint úgy számol, hogy csak idén várhatóan 27,5 milliárd forint különadó terheli, s az intézkedés következtében a társaság idén körülbelül egymilliárd forinttal kevesebb társasági nyereségadót fizet.
Ugyanakkor Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója egy konferencián legutóbb azt mondta, megértik a kormányt, hozzátéve, hogy fontos, évekre előre meghatározó befektetésekről kellene dönteniük, de a kiszámíthatatlan jövő miatt erre egyelőre képtelenek. Az anyacég, a Deutsche Telekom AG igazgatótanácsának tagja GuidoKerkhoff nemrég ennél nyersebben fogalmazott: hideg zuhanyként, keserű csalódásként érte meg, hogy az előzetes egyeztetés nélkül, visszamenőlegesen sarcolják meg a nyereséges külföldi befektetőket. Az is jelezte, hogy Brüszszelben keresnek jogorvoslatot, nyilván ennek egyik lépése ez a levél.
Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke, a MKB Bank elnökvezérigazgatója is panaszkodott, azt mondta, hetente többször kell Németországba utaznia és egyeztetnie a tulajdonosokkal, hogy megnyugtató magyarázatot próbáljon adni az itteni történésekre.
Egyértelmű hozadéka tehát a különadóknak, hogy a külföldi tulajdonosokat nehéz meggyőzni a magyarországi beruházások fontosságáról, még abban az esetben sem, amikor sikercégről van szó. A Deutsche Telekom leánya, a több mint tízezer embert foglalkoztató Magyar Telekom például a hetedik legnagyobb árbevételű vállalat a Figyelő Top 200 ranglistáján. A cég adózott eredménye tavaly 93,2 milliárd forint volt a 2008-as 105,6 milliárddal szemben. Az E.ON Hungária a ranglistán idén a nyolcadik helyet foglalta el. A cég értékesítésből származó nettó árbevétele tavaly 613 milliárd forint volt, ami az előző évinél 10 százalékkal kevesebb. Az OMV Hungária ugyancsak előkelő helyen áll. A cég a nettó árbevételét tekintve 23., az adózott eredménye azonban már tavaly és tavalyelőtt is negatív volt. Az Allianz tavaly a 165,5 milliárd forint díjbevételével a legnagyobb árbevételű biztosító volt, az Aegon a negyedik, az ING az ötödik helyen végzett a maga 79 milliárd forintjával.
Tavaly is megnyomták a vészcsengőt
Tavaly novemberben az Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia és Svájc nagykövetei közös levélben fordultak Bajnai Gordon, akkori miniszterelnökhöz, amelyben aggodalmukat fejezték ki a „nem átlátható viselkedésformákról”. Konkrétumok megnevezése nélkül célzást tettek a pécsi vízművek, a Sláger és a Danubius Rádió, továbbá az M0-s közbeszerzések ügyére. Felhívták a figyelmet arra, hogy bár az előrejelzések szerint a magyar gazdaság ismét növekedési pályára áll, a jósolt gazdasági növekedés szempontjából sok múlhat azokon a döntéseken, amelyeket az akkori és a leendő külföldi befektetők hoznak. Az aláíró nagyköveteket fogadta a kormányfő, aki ígéretet tett a helyzet javítására.
A Költségvetési Tanács (KT) szerint az egyes ágazatokat terhelő különadó teljes hatásaként az állam 2010–2012 között 494 milliárd forint bevételhez jut, a GDP-re idén semleges, jövőre 0,1 százalékos negatív, 2012-ben ismét semleges hatása lesz az intézkedésnek. A GDP értéke tavaly 26 045 milliárd forint volt. A különadók más néven és más mértékkel a 2013–2014-es évben is élni fognak – egyebek mellett ennek a kiszúrásáért is bűnhődnie kellett a független KT-nek, amelynek apparátusát és vezetőit hétfői döntésével szélnek eresztette a parlament kormánypárti többsége.
