Mint arról nemrég beszámoltunk, burgenlandi pénzintézetek magyar nyelvű hirdetésekben igyekeznek Ausztriába csábítani a magyarországi megtakarításokat, azt ígérve, hogy ott nagyobb biztonságban lesznek. Bár az átlagos lakossági ügyfelek esetében egyelőre nem látszik, hogy ennek a kampánynak bármi hatása lenne, a tehetősebb, több tíz- vagy százmillió forintos befektetésekkel rendelkező privátbanki ügyfelek körében azonban még lehet foganatja. A felső- és a tehetősebb középosztály tagjai közül legalábbis mind többen érdeklődnek a határon túli lehetőségek iránt.

Az ügyfelek döntő többsége nem tudja, mibe fektetne, csak hozamelvárásuk van

– Az utóbbi időben megszaporodtak a telefonhívások, sok az ideges ügyfél, egyre többen érdeklődnek külföldi számlák nyitása felől – mondta kérdésünkre Braxatoris Attila, az MKB Bank privátbanki üzletágának igazgatója. A különadók kivetésének módját, az Alkotmánybírósággal vagy a Költségvetési Tanáccsal történteket, illetve a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását látva sokan attól félnek: az Orbánkormány olyat is meg mer tenni, amit elődei nem. Bár az ettől tartó ügyfeleket, úgy tűnik, sikerül megnyugtatni, néhányan ugyan nyitottak új számlát külföldön, de pénzmozgás eddig nem volt. Az ügyfelek az új befektetésekkel kapcsolatos döntéseket azonban elnapolják, felszabaduló megtakarításaikat egyelőre nem kötik le újra. Hasonló folyamat utoljára 2009 első negyedévében volt megfigyelhető. Akkor a válság elmélyülése okozta bizonytalanság miatt kellett nyugtatni a privátbanki ügyfeleket.

A tehetősebbektől amúgy sem áll távol a földrajzi diverzifi káció, a vagyonosabbak jellemzően pénzük tizedét tartják határon túli, például svájci bankokban. Az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt ugyan ezek az összegek messze nem termelnek annyi hozamot, ám a többség amolyan „aranytartalékként” tekint efféle megtakarítására, ami elég az újrakezdéshez, ha például vállalkozása csődbe menne. A mindenkori magyar kormányok időnként meg is próbálkoznak azzal, hogy ezeket a pénzeket, na és persze a szürke- vagy feketegazdaság szereplőinek vagyonát hazacsábítsák – nem sok sikerrel. A Bajnai-kabinet által meghirdetett adóamnesztia hatására például a becslések szerint 5-10 milliárd forint jöhetett haza, ami a töredéke lehet annak az összegnek, amit magyarok külföldi bankokban tartanak.

Szakértők szerint az Orbán-kormány hasonló elképzelése (az erről szóló, Lázár János és Rogán Antal által jegyzett javaslatot nemrég fogadta el az Országgyűlés) még ennyire sem lesz eredményes. Ennek magyarázata, hogy a hazai gazdasági környezet azóta érdemben nem javult, ellenben romlott a jogbiztonságba, a jogi környezet stabilitásába vetett hit. A hazai privátbanki ügyfelek azonban nem csak akkor igénylik a tanácsadást, személyes kapcsolatot, amikor veszélyben érzik megtakarításaikat. Míg Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban az ilyen szolgáltatást nyújtó pénzintézetek jellemzően vagyonkezelést végeznek, vagyis a személyi bankár nagyfokú önállósággal kezeli a megtakarításokat, addig Magyarországon inkább befektetési tanácsadásról lehet beszélni.

A magyarok szeretik megtartani az irányítást, ami részben az eltérő üzleti kultúrával magyarázható, illetve nálunk még a bankrendszer sem élvezi azt a bizalmat, mint például Németországban, de hiányzik a gazdasági és jogi környezet állandósága, kiszámíthatósága is – mondja Braxatoris Attila. Az igazgató szerint, ahogy a helyzet stabilizálódik, valamint csökkennek a kamatok és ezzel együtt a hozamelvárások, úgy mehetnek el a magyarországi privátbanki szolgáltatások is a vagyonkezelés, illetve az életre szóló személyi bankár-ügyfél kapcsolat irányába.

A kiemelt banki szolgáltatás a közhiedelemmel ellentétben ma már nem csak az óriási vagyonok tulajdonosainak jár. Az ügyfelekért folytatott verseny eredményeként egyre csökken az elvárt limit, s ma már havi díjért vagy akár ötmillió forintos megtakarítással a kivételezettek közé kerülhetünk. Persze van különbség a prémium és a valóban csak a vagyonosabb ügyfeleknek szóló privátbanki szolgáltatások között. Utóbbi esetében a legjobb képzettségű bankárok kísérik figyelemmel ügyfeleik kockázatvállalási hajlandóságát, és keresik azokat a termékeket, befektetési lehetőségeket, amelyek a legjobban beleillenek az ügyfél portfóliójába. Megállapítják az elvárt hozamot, a befektetési időtávot, a készpénzigényt, segítenek kihasználni az adó-visszatérítési lehetőségeket, emellé vagyonkezelés, számlavezetés és jogi tanácsadás is jár.

Braxatoris Attila szerint 30 millió forint az a határ, amely alatt ma Magyarországon már nem lehet a privátbanki üzletágra jellemző, a magasabb kockázat mellett szebb hozammal kecsegtető befektetéseket és a biztos megtakarításokat egyensúlyba hozó portfóliószemléletet megvalósítani. Az MKB ezt a vonalat 50 milliónál húzta meg, de a bank ügyfeleinek átlagos megtakarítása jelenleg 130 millió forint, vagyis messze a limit felett van.

Az összeállítást az MKB Bank támogatta.

Dollár és állampapír

Ugyan a jelenlegi helyzetben nehéz megítélni a devizaárfolyamok várható mozgását, azért érdemes pénzünk egy részét nem csak forintban tartani – mondja Braxatoris Attila. A szakember a dollárt ajánlja, mivel az Egyesült Államok már túl van a válságot követő piaci tisztuláson, míg Európában ez a folyamat még tart. A kockázatos befektetéseknek ugyan még nem jött el az ideje, de ha már külföldi részvények vásárlásán gondolkodunk, érdemes az olyan feltörekvő országok piacain körülnézni, mint Brazília vagy Kína.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változások miatt a hazai tőzsdei cégek részvényeit egyelőre nem javasolja, s bár az állampapírpiacon is várhatók még turbulenciák, ha a tízéves kötvények hozama eléri a tíz százalékot (jelenleg nyolc körül van), akkor újra érdemes beszállni. Ez azonban január–februárnál előbb nem várható, addig a kockázatkerülők tartsák a pénzüket bankbetétben – teszi hozzá.