Sajátos nyugdíjlogika
Ami biztos: a pénztárukban maradóknak nyilatkozniuk kell, amit az ország bármelyik nyugdíj-biztosítási igazgatási szervénél megtehetnek, még az amúgy operatív ügyekkel nem foglalkozó Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságon is. A nyilatkozatban négy adatnak biztosan szerepelnie kell, de az már nem világos, hogy az ív az irodákban beszerezhető formanyomtatvány lesz, vagy mindenkinek saját magának kell előállítania a dokumentumot. Ebből egy példányt a munkaadóhoz is el kell majd juttatni.
Nem maradnak ki a nyilatkozattevők közül azok sem, akik visszatérnek az állami alapba, és pénztári számlájukon reálhozamot értek el. Nekik arról kell rendelkezniük, hová kerüljön ez az összeg. Szintén csak a rendeletből fog kiderülni, hogy ehhez a pénzhez mikor juthatnak hozzá a jogosultak, ha egy öszszegben kívánják felvenni.
Sajátos logika fedezhető fel abban, hogy míg a reálhozamról a pénztárukban rendelkezhetnek a tb-be viszszatérők, a második pillérben maradók kizárólag a nyugdíj-biztosítási irodákban tehetnek nyilatkozatot. Ráadásul az állami szervek aztán minden adatot továbbítanak a pénztárakhoz, amelyeknek márciustól 45 nap áll a rendelkezésükre, hogy „megállapítsák a maradókat”, illetve ütemtervet készítsenek a vagyon és a reálhozam átadásáról.
Ugyancsak tegnap jelent meg egy kormányhatározat, amiben a kormány kifejezi eltökéltségét a két –önkéntes és állami – pilléren nyugvó nyugdíjrendszer mellett. Szándékuk szerint ezek a lépések erősíteni fogják az önkéntes pénztárakat – olvasható ki a határozatból.