– Kijelenthetjük, hogy a gazdaság lassan jön ki a válságból – kezdte a GKI Gazdaságkutató legfrissebb prognózisát ismertető tegnapi tájékoztatóját Vértes András elnök. Az intézet az első kilenchavi adatok alapján a 2010-re eddig mondott egyszázalékos gazdasági növekedést 1,2 százalékra korrigálta. Ugyanakkor az elnök megjegyezte, a világgazdaságban fokozódott a bizonytalanság, illetve az érzékenység a fenntartható folyamatokra, amelyekről a magyar gazdaságpolitika tudomást sem vesz.

Akar László és Vértes András szerint az önkormányzati reform a legsürgetőbb

A költségvetés idén és jövőre formálisan teljesíti az elvárásokat, de eközben kockázatos lépések sorát követi el. Az öncélú, a megszorításokat látszólag kerülő politika nemhogy hosszú, de rövid távon sem segíti a GDP és a foglalkoztatás bővülését, holott ezek a kormányzat legfontosabb céljai. Sőt, erőteljes árfolyam- és kamatkilengéseket eredményez, amelyek növelik a cégek és a lakosság terheit. A jogbiztonság romlása, a megtakarítások felélése egy szabadságharcos magyar gazdasági modellt körvonalaz, ami egyáltalán nem XXI. századi – mondta Vértes András. A folyamatok vége pedig nem mást, mint egy fájdalmas és a szükségesnél nagyobb gazdaságpolitikai korrekció – tette hozzá.

Az idei évben a 3,8 százalékos államháztartási hiányt minden bizonnyal sikerül teljesíteni, amihez a kormány adóintézkedései a GDP egy százalékát kitevő többletbevétellel járulnak hozzá. Jövőre a költségvetés 2,94 százalékos deficittel számol, s a GDP 1,9 százalékát kitevő bevételt terveztek be a magánnyugdíjpénztáraktól átkerült vagyonból. Ez utóbbi nélkül 4,8 százalék lenne a defi cit. Ahogyan Vértes András fogalmazott, hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag megtakarításának és jövendő nyugdíjának eltulajdonításából fi nanszírozza a kormány a hiánycél teljesítését és a magasabb fizetésűek adójának csökkentését. Az adózók 75 százaléka ugyanis nemhogy jól, de sokan rosszabbul járnak a könnyítésekkel. A jövő felélése elkezdődött – jegyezte meg. Ahogyan mondta, mindenképp szükséges a reformok elindítása jövőre. Erre a kormány ígéretet is tett, igaz, a részletekről még semmi sem tudható. Ha azonban reális és megvalósítható lenne, az sokat javítana Magyarország megítélésén.

– A szükséges reformok fő elemeit a GKI már tíz éve folyamatosan ismétli – mondta Akar László vezérigazgató. Szerinte a legsürgetőbb az önkormányzati rendszer átalakítása, amelyhez meg is van a kormányzat kétharmados többsége. Ha most nem nyúlnak hozzá, akkor ki tudja mikor lesz rá ismét lehetőség – jegyezte meg. Az egészségügy, az oktatás, a nagy állami vállalatok –elsősorban a MÁV és a BKV –, valamint a transzferek, a költségvetésből közvetve juttatott támogatások rendszerének átalakítása sem várhat. Ezekből akár 600-800 milliárd forint megtakarítás is összejöhet – tette hozzá Akar László.

Prognózis

A GKI prognózisa szerint 2011-ben az infláció éves átlagban 3,8 százalék lehet. Az árfolyam és a kamatszint függ a nemzetközi helyzettől, de ha Magyarország fenntartható pályára áll, akkor az euró/forint árfolyam 276 forint lehetne éves átlagban, a jegybanki alapkamat pedig 6 százalékig mehet fel. Az euró bevezetése 2016–17-ben kerülhet napirendre. A 2011-es GDP 2,7 százalékkal javulhat, de a bizonytalanságok ezt is befolyásolják, s a lefelé mutató kockázatok erősebbek.

Éves átlagban fél százalékkal mérséklődhet a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma annyival nő, amennyivel idén csökkent. A beruházások 3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal emelkedhet. A bruttó keresetek 3,5, a nettó 6,5, a reálkeresetek 2,5 százalékkal nőhetnek. Ez utóbbi idén 4 százalékkal javul. A reáljövedelem viszont, ha a magán-nyugdíjpénztári befizetések reálhozamát tényleg megkapják az emberek, 2,5 százalékkal nőhet, ilyen bővülésre rég volt példa.