Ekként utalt az utóbbi hetekben a nyilvánosság előtt folyt és a piacokat felajzó uniós vitákra José Ma nuel Barroso bizottsági elnök az Európai Parlament szerdai ülésén, amelynek során egyébként a törvényhozók megszavazták a 2011-es uniós büdzsét, így legalább a novemberben holtpontra jutott és újabb belső válsággal fenyegető intézményközi költségvetési egyeztetés lekerült a csütörtökön nyíló kétnapos brüsszeli csúcs napirendjéről.

Az ötletek kavargásának a tanácskozás házigazdája, az Európai Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy is véget vetne, a külügyminiszterek e heti ülésén is erről beszélt. Az ő feladata volt egyébként, hogy öszszehangolja a nézeteket a lisszaboni szerződésnek a németek által sürgetett módosítása ügyében, hogy jogi alap jöjjön létre az állandó válságkezelési mechanizmus felállítására.

A két összefüggő téma megvitatását azonban alaposanmegzavarta, hogy Angela Merkel német kancellár a magánbefektetőknek az adósságrendezés során esetleg elviselendőveszteségeiről kezdett beszélni. A héten egyébként – szokatlan módon – a bázeli Nemzetközi Elszámolások Bankja és az Európai Befektetési Bank is azzal vádolta meg a német kormányfőt, hogy e megjegyzésével súlyosbította az eurózóna válságát, amelynek friss fejleményeként Belgium és Spanyolország kilátásait változtatta borúsabbra két hitelminősítő intézet.

Csütörtök este alighanem elfogadják a résztvevők a Van Rompuy által köröztetett szövegtervezetet, amely – mint beszámoltunk róla – lehetővé teszi az eurózóna tagállamainak, hogy állandó mechanizmust hozzanak létre a valutaövezet stabilitásának megvédésére, s hogy támogatást nyújtsanak szigorú feltételek mellett. Ez kerülne be a lisszaboni szerződésbe. Bár a németek azt akarták, jelenjék meg a szövegben, hogy a támogatás csak a legvégső eszköz lehet. A többség szerint ez nyilvánvaló, hiszen a gazdaságpolitikák öszszehangolásának erősítésére kidolgozott javaslatcsomag szankciókkal teletűzdelt megelőző és korrigáló elemeket tartalmaz, de ha mégis kitörne a válság valahol, akkor lesz eszköz a kezelésére. Még kikérik az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EKB véleményét, és legkésőbb a márciu si csúcs után megindulhatna az egyszerűsített eljárás – népszavazási procedúrák nélkül –, hogy 2013. január 1-jén érvénybe léphessen a módosított alapokmány. Ennek nyomán válthatná fel a mostanit az állandó válságalap, amelynek egyelőre csak a váza látszik, s még sok részletét tisztázni kell.

Brüsszeli források szerda délután megkönnyebbülten mondták, hogy miután a lengyelek és a magyarok is kaptak valamit, a nyugdíjreform deficit- és adóssághatásainak a beszámítása teljesen lekerült a csúcs napirendjéről.