Trichet az MNB függetlenségéért aggódik
A frankfurti székhelyű szervezet elnöke, Jean-Claude Trichet határozott hangvételű levélben reagált az MNB kamatpolitikáját illető támadásokra, a monetáris tanács tagjainak jelölését az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága alá rendelő törvénymódosító javaslatra, továbbá az MNB új felügyelőbizottsági (fb) tagjainak megemelt – az általuk végzett munka „mennyiségével és minőségével arányos” – díjazására.
Az EKB sommás álláspontja szerint a jegybanki függetlenségre káros hatású változtatásokat akar véghezvinni a kormány, s ezzel a jegybank szervezeti és irányítási stabilitását szintén károsan befolyásolja.
A kormány megpróbálja az MNB elnökét – Simor Andrást –feladata ellátásában befolyásolni, utal az említett kezdeményezésekre Trichet, negatívumként és a jegybanki függetlenség negligálásaként feltüntetve azokat a nyilvános kormányzati bírálatokat, amivel a monetáris tanács döntéseit illetik. A múlt hétfői 25 bázispontos kamatemelést például Matolcsy György tárcája közleményben minősítette alaptalannak, majd Orbán Viktor kormányfő is a hitelezést, a gazdasági növekedést gátló intézkedésként aposztrofálta a lépést, amit épp a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatti inflációs kockázatokkal magyarázott az MNB.
Trichet levelében utal az uniós szerződésre, amely előírja a kormányok számára a központi banki függetlenség tiszteletben tartását és azt, hogy a jegybanki döntéshozókat ne kíséreljék meg befolyásolni. Ezt a rendelkezést Orbánék már a nyáron, a jegybanki vezetők fizetésére vonatkozó jogszabály felrúgásával megsértették – utal a kétmillió forintos bérplafon MNB-vezetőkre történt kiterjesztésére az EKB, amely akkor szintén levélben figyelmeztette a döntés jogi következményeire a kormányt. Az sem tetszik a frankfurtiaknak, hogy a kormány sem a jegybanktörvényt, sem a költségvetést érintő kérdésekben nem kéri ki az MNB véleményét, pedig arra törvény kötelezi.
Ami a konkrét megállapításokat illeti, az EKB leszögezi, hogy a monetáris tanács tagjaival szemben támasztott követelményekenésmandátumukhoszszán a kormány nem kíván változtatni, csak a kinevezési jogkört helyezi a parlament gazdasági és informatikai bizottságának kezébe. Lényegi ellenvetést ezzel szemben az EKB nem támaszt, azt viszont kiemeli, hogy a monetáris tanács folyamatos működése és a függetlenség garanciája nem sérülhet.
A felügyelőbizottsági tagok és az fb elnökének javadalmazását eddig az MNB elnökét megillető díjazás százalékában határozták meg, azaz a nyáron, amikor a miniszterelnök kezdeményezésére a parlament 75 százalékkal csökkentette Simor András fizetését, ezek is automatikusan mérséklődtek. Abban az EKB nem talál kivetnivalót, hogy ezen a százalékos rendszeren változtassanak, ám a javasolt módszer olyan torzulásokat okoz a bérskálán, ami aggályos, és a jegybanki függetlenségre is káros. Ismert, hogy az fb élére novemberben kinevezett exjegybankelnök Járai Zsigmond csupán 300 ezer forintos havi tiszteletdíjra lenne jogosult, ám ezt a kormány a négyszeresére, 1,2 millió forintra akarja emelni – mennyiségi és minőségi szempontokra hivatkozva.
Az EKB vezetésében az aggályok mellett az időzítést illetően is kételyek ébredtek, hisz épp akkor négyszerezi meg a felügyelőbizottsági juttatásokat, amikor a másik oldalon a közpénzekből fi zetett tisztségviselők jövedelmét drasztikusan csökkenti. Azt a visszás helyzetet is felemlíti az EKB, hogy ezután a monetáris tanács tagjainál a felügyelőbizottságban ülők többet fognak keresni. A fenti kérdésekben az uniós szabályok szerint előzetesen ki kellett kérni a EKB véleményét, ez azonban nem gátolja a kormányt abban, hogy a terveit megvalósítsa.
Simor bírálta a kormányt
A magyar kormányzó párt adóés nyugdíjpolitikája kockázatos, és a beruházók bizalmának erodálása az egyik legnagyobb lehetséges veszélyt jelenti a nemzetgazdaságra nézve – nyilatkozta a The Wall Street Journal Europe-nak Simor András jegybankelnök. Az interjúban szkeptikusan szólt a kormány intézkedéseiről, és „a konvenciókkal szakítónak” minősítette azokat. Arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés rövid távú megszilárdítását célzó politika végül inflációhoz vezethet, és keresztbe tehet a hitelezésnek.
