A Pick Szeged Zrt. mégis pozitív eredménnyel zárta ezt az évet – jelentették be kedden a cég sajtótájékoztatóján. A hazai sertésállomány csökkenése ellenére idén nem romlott a feldolgozói iparág teljesítménye. Bár a belpiaci kereslet némileg csökkent – egyes termékkategóriákban a visszaesés elérte az öt-tíz százalékot –, a húsexport növekedése valószínűleg kompenzálta ezt. Kovács László, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója szerint a cég sikere főként annak köszönhető, hogy ki tudták használni az exportlehetőségeket, de belföldön is bővült a márkatermékek értékesítése.

Miközben a hírek a hazai sertésállomány csökkenéséről szólnak, és sok feldolgozó húst vagy élő állatot importál, a Pick elsősorban a Bonafarm-csoport – Bóly Zrt., a Dalmand Zrt. és a Fiorács Kft. – állattenyésztéssel foglalkozó vállalatának állatait dolgozza fel.

Idén a magyar hústermékpiacon nagy eseménynek számított a Herz termékek ismételt megjelenése. A tradicionális magyar márkát a Bonafarmcsoport megújította: a gyártósorok áttelepítésére, a termékés csomagolásfejlesztésre, valamint marketingtevékenységre közel százmillió forintot fordítottak.

A vezérigazgató a közeljövő terveiről elmondta, hogy a Pick árbevételének növelésére készül, és bővíteni kívánják a minőségi húsexportot az újrameghódított Oroszországban és a távol-keleti régióban. Jövőre az idei árbevételt négymilliárd forinttal 62 milliárd forintra akarják növelni.

Idén egyébként a Pick a tavalyinál közel ezer tonnával több, közel nyolcezer tonna feldolgozott húsárut exportált külföldre. A vállalat 2010-ben megkezdte az exportot Szingapúrba, míg Japánban megduplázta az értékesített mennyiséget, és Hongkongban is képviseletet nyitott.

Magyarországon híznak a külföldi disznók

Miközben csökken – már csak hárommillió körül van – a hazai sertésállomány, az állattartók száma is csökken, a tevékenység pedig egyre koncentrálódik –mondta el Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) most megválasztott elnöke. Beszámolt arról is, hogy nemzetközi mércével mérve a hazai állattartás már régen elveszítette versenyképességét. Az uniós szabályok szerint az ágazat brüsszeli támogatásra nem, csak nemzetire számíthat.

Idén például mintegy tízmilliárdot kaptak állatjóléti, hulladékmegsemmisítési és állat-egészségügyi kiadásaik mérséklésére, ezért a jövedelmezőség csökkenésével a tőkeszegénység okolható. A szakember úgy véli, hogy a magyar állattartóknak újra meg kell tanulniuk a sertéstartás fogásait, mert Magyarország adottságai jók. A tőkeerős holland és dán vállalkozók máris megjelentek Magyarországon, és már három nagy telepet építettek, ahol külföldi technológiával és alapanyagból évente már hatszázezer malacot nevelnek, ami figyelemre méltó szám a hazai hárommilliós sertésállomány mellett.

Németh Antal elmondta azt is, hogy ezeken a telepeken, ahol magyar takarmánnyal, magyar munkásokkal dolgoznak, évente egy koca átlagosan 28 malacot fial, miközben a hazai átlag 18 körüli. Ez is magyarázza a jövedelmezőség közti eltéréseket.