Hozzátette: a törvényt a nyugdíjpénztárak háta mögött dolgozták ki, és később is mindössze egy „ötperces villámlátogatáson” volt módjuk kifejteni a véleményüket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél. Ennek ellenére levélben kérték Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy a törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra. A szövetségnek már öt beadványa van az AB előtt, a hatodikat a törvény kihirdetése után nyújtják be.

Szintén a tömeges igény miatt döntöttek úgy, hogy létrehoznak egy kalkulátort, melynek segítségével a tagok kiszámolhatják, megéri-e átlépniük az állami rendszerbe. – Tény, hogy a maradás nem matematikai kérdés, hiszen a tagok túlnyomó többsége arra az eredményre fog jutni, hogy nem éri meg maradni – mondta. Kivételt ez alól a magas jövedelmű, közvetlenül nyugdíjazás előtt állók jelenthetnek. Ugyanakkor Juhász Istvánné szerint ez értékválasztás is egyben, ezért azoknak is javasolja a maradást, akik szerint a mostani demográfiai helyzetben fenntarthatatlan lesz az állami rendszer, illetve azoknak, akik bíznak abban, hogy uniós jogszabályok alapján néhány év múlva visszakaphatják elvont nyugdíjjogosultságukat.

A főtitkár egyébként összeolvadásokat vár a szektorban: a jelenlegi 18 helyett 4-6 pénztár maradhat fenn „valamilyen külső segítséggel”.

– A Fidesz csak ott folytatja, ahol az MSZP–SZDSZ-kabinetek abbahagyták. Felelőtlenül bánnak az ország értékeivel, mert ez tetszik a választóiknak – közölte Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke. Úgy vélte, hogy sem a jelenlegi, sem a korábbi kormányok nem ismerték fel a tőkepiac és a tőzsde szerepét a gazdaságban. Szerinte a tőzsdék képesek felfegyverezni a vállalatokat, hogy helyt tudjanak állni a nemzetközi versenyben. A magánnyugdíjpénztárak befektetései pedig üzemanyagai a magyar vállalatok működésének.

– Ha ezeket elfolyatjuk, hoszszú távon vége a magyar tőkepiacnak, és ha ennek vége, nem lesz újabb magyar Richter vagy Mol, és Magyarország végleg alulmarad a gazdasági versenyben – fogalmazott.