Grafológia: egzakt módszer vagy természetfeletti humbug?
– Minden, ami újszerű és megfoghatatlannak tűnik, az kétkedést vált ki – mondja Szőllőssy-Csoma Enikő, igazságügyi írás- és grafológus szakértő. – Elsőre furán is hangzik, hogy egy egyoldalas kézírás alapján a grafológus a tartalom vizsgálata nélkül, mégis rövid idő alatt nagy bizonyossággal reálisan megismerheti az író személyiségét. Magyarországon a kilencvenes évekig nem lehetett a grafológiáról hallani, most is misztikusnak tűnik ez a terület. Másfelől tudjuk: ezt a harcot a pszichológia ismegjárta, csak korábban, s mára már elismerik a létjogosultságát. A Grafiqm Consulting Grafológiai és Személyzeti Tanácsadó Iroda vezetője szerint Magyarországon jóval kisebb gyakorisággal használják ezt a tudásbázist a cégek, mint külföldön. Egy felmérés szerint francia nyelvterületen az álláskeresések 80, Svájcban 60 százalékában alkalmazzák, Németországban ez a szám 20 százalék körül jár, míg Magyarországon az arány tíz százalék alatt van.
– Pedig a humángrafológia felhasználási területei sokszínűek: egyfelől a kiválasztásban, az új munkatársak felvételénél alkalmazhatják, másrészt a teljesítményértékelésben, a karriertervezésben és az elbocsátásban is szerepe lehet. Természetesen ez más vizsgálati aspektusokat jelent, hiszen a cég az adott pozíció elvárásaihoz illeszti a grafológiai vizsgálat szempontjait: más személyiségjegyek vizsgálata történik akkor, ha recepcióst keresnek, mint akkor, ha pénzügyi igazgatót.
A szakértő elmondása szerint a grafológia öt nagy személyiségterület feltárására képes: segítségével vizsgálhatóak a mentális képességek (a gondolkodás tempója, kreativitás, kommunikációs képesség), a közösséghez való viszony (kapcsolatteremtő és együttműködési képesség), a munkavégzés jellemzői (munkabírás, szorgalom, önállóság, vezetői képességek), az érzelmek kezelése (stressztűrés, konfliktuskezelés, agresszivitás), s a munkavállaló önmagához való viszonya (önismeret, határozottság).
A grafológia objektív képet adhat a munkatársak személyiségéről, hiszen nincs személyes találkozó a grafológus és az író személy között, s idő takarítható meg, mert bizonyos alkalmassági feltételeket és személyiségjegyeket csupán hosszú együttműködési idő alatt ismernének meg dolgozóikról. A vizsgálathoz egyébként egy egész oldalas, fejből írt, aláírt, és hozzájáruló nyilatkozattal ellátott kézírás szükséges, s adatként a kézírás készítőjének életkora, végzettsége, esetleges látásproblémái, s hogy melyik az író keze.
– Sokszor többet megtudunk az íráselemzés során, mint amire a megbízás kiterjedt – mondja Szőllőssy-Csoma Enikő. – Olyan dolgokra, például szenvedélybetegségekre is fény derülhet, amit leendő munkavállalóként inkább eltitkolnának, de a grafológusok szakvéleménye csak a megpályázott álláshoz tartozó kompetenciákra térhet ki, szexuális szokásokról és egészségügyi állapotról nem nyilatkozhatunk. Nem lehet olyan személy írását sem vizsgáltatni – kivéve rendőrségi, bírósági határozatok nyomán –, aki nem járult ehhez hozzá. Ugyan az álláspályázó megtagadhatja a grafológiai vizsgálaton való részvételt, de a megrendelők általában nem pozitív jelzéseket olvasnak ki a merev elutasító magatartásból.
Szőllőssy-Csoma Enikő tizenöt évre visszanyúló grafológiai múltja során több mint tízezer írásmintát elemzett. Ő úgy tartja, nem szabad elsődlegesen a grafológiai szakvéleményre építeni a döntést: a munkát keresők önéletrajza, interjún tanúsított viselkedése, referenciái fontosak, s ezeket csak támogatja vagy vitathatja a személyiségvizsgálat eredménye.
Takács Krisztián, a Business Telecom Kft. (Btel) ügyvezető igazgatója szerint cégüknél a hatékonyság fokozása a grafológiai elemzéssel lett teljes.
– Vállalatunknál nagy volt a fluktuáció a rossz kiválasztás miatt, hiszen egy felvételi beszélgetés erejéig fel lehet készülni egy meggyőző előadásra, s csak később derül fény a hiányosságokra. Mivel egy új munkatárs beillesztése és oktatása sok munkát és energiát kíván meg, így itthon még ezzel az alternatívnak számító megoldással is próbálkoztunk – tette hozzá. A vállalat elsősorban vezetői munkatársak felvételekor használja a humángrafológiai szűrést, valamint az ügyfélszolgálati munkatársak kiválasztásánál, ahol fontos a személyiség ismerete, hiszen a céget rajtuk keresztül azonosítják. Tapasztalataik szerint a kézírásvizsgálat jelentősen növelte a szűrési hatékonyságot, gyakorlatilag az így felvett munkavállalók azóta is ott dolgoznak.
Radnóti Balázs trénerként és cégvezetőként két oldalról is hasznosnak látja a személyügyi grafológia alkalmazását.
– Mikor önmagamról kértem grafológiai jellemzést, elsősorban a kíváncsiság vezetett. Az elmúlt tíz esztendőben különböző szervezetfejlesztési projektek keretében jártam a világot, s megtapasztaltam az önismereti munka fontosságát. A grafológiai visszajelzés rávilágíthat a lehetséges fejlesztendő területekre, s ennek előnyei számszerűsíthetők vezetői és munkatársi oldalon egyaránt.
A kézírás tükre
A grafológiai elemzések az írásparaméterek mérésén és értékelésén alapulnak. Egyoldalnyi kézírásból több ezer adat nyerhető: például a betűelemek magassága, szélessége, dőlése, a sorok hossza, távolsága. A kézírás nem manipulálható: vannak, akik próbálnak a lap elején szebben írni, ez azonban az első pár sor leírása után már nem megy. Az emberi figyelem a pszichológia szerint 7+2 egységig terjedően működik, legjobb formánkban is egyszerre csak kilenc dologra tudunk figyelni, vagyis ennyi grafológiai jellemző tudatos elváltoztatására képes az emberi agy.
A grafológusok ezzel szemben körülbelül kétszáz paramétert vizsgálnak az egész oldalas írás monitorozásakor. A grafológiai vizsgálatok megbízhatósága más, szintén személyiségvizsgáló eljárásokkal, mondjuk a pszichológiai teszteredményekkel való összevetésben mérhető: így 90-95 százalékos átfedésű pontosság igazolható. Bár a digitalizáció korát éljük, és egyre kevesebbet írunk kézzel, de ezzel csak az írásrutinunk csökken, kézírásunk továbbra is tükrözi alapvető személyiségjellemzőinket.
