Magyarország, a kisökör

Nem Magyarország az egyetlen olyan ország, amely nyugdíjügyben olyan lépésekkel kísérletezik, mint amelyekről szavaz a parlament – mondta tegnap, még a zárószavazás előtt tartott sajtótájékoztatóján Kósa Lajos.

A Fidesz ügyvezető alelnöke Írországot említette, ahol a bankrendszer válsága miatt az ír magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a bankrendszer konszolidációjára lehet fordítani. „Őket ezért megdicsérték, a hitelminősítők pedig az ír pozíciót a legjobbak közé sorolják, ezzel ellentétben minket letoltak, leminősítettek.

Az már a rómaiaktól ismert, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek, vagyis az európai politika a Római Birodalom óta nem sokat mozdult előre ezen a téren” – állapította meg Kósa Lajos, hozzátéve: a magyar külső adósságállomány jelentős mértékben azért duplázódott meg, mert a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszerből hiányoztak azok a befizetések, amelyeket a magánnyugdíjrendszerbe fizettek be az ottani tagok. (Azt már nem tette hozzá az alelnök, hogy az erre kibocsátott államkötvényekből tisztes adagot épp a magánnyugdíjpénztárak jegyeztek le, vagyis nem a külső adósságállományt hizlalták ezek a kibocsátások.)

Kósa Lajos úgy látja: nehezen kitapintható az Európai Unió álláspontjának elvi vezérvonala a vegyes nyugdíjrendszer okozta hiány elszámolhatóságával kapcsolatban. Arra reagált így a képviselő, hogy az Európai Bizottság figyelembe veheti a lengyel nyugdíjreform költségét az államháztartási hiány kiszámításakor. A kérdésre, hogy ha az EU Magyarország számára is lehetővé tenné ezt, akkor a kormány módosítana-e a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terveken, a Fidesz ügyvezető alelnöke emlékeztetett, hogy az unió részéről nekünk nemet mondtak erre. Ennél bővebb álláspont kifejtésére nem vállalkozott.

Az MSZP alkotmányellenesnek tartja a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, ezért megerősítette azon ígéretét, hogy kárpótolja azokat, akik a magánnyugdíjpénztárakban maradnak. Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Európában és Magyarországon is alkotmányellenes, ha egy járulékot hozzájárulásnak vagy adónak nevezve elvonnak. Leszögezte, amint lehetőségük lesz rá, biztosítják a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulás után járó állami nyugdíjjogosultságot mindenkinek, aki nem lép át az állami rendszerbe.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.