Agrárkamarába a kereskedőkkel
Tavasszal újrakezdődhetnek az élelmiszer-termelés és -kereskedelem körüli „etikai” viták, de lezárásuk jóval egyszerűbbnek ígérkezik a napjainkban már készülő új agrárkamarai törvény alapján. Lapunk értesülése szerint az agrártárca a jogszabály előkészítésekor megvizsgálta az Európai Unióban alkalmazott kamarai modelleket, s ezután a mindenkori kormánnyal szorosan együttműködő, egyes állami feladatokat átvevő, belső tagi vitákat „házon belül” kezelő német–osztrák modell szerint kezdett a paragrafusok kialakításához. Font Sándor, a parlamenti mezőgazdasági bizottság elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy bár a készülő koncepció még nem került a képviselők elé, az már bizonyos, hogy a tavaszi ülésszakon mindenképpen napirendre veszik. Font Sándor szerint komolyan el kell gondolkodni az új jogszabály elkészítése kapcsán, hogy a jelenlegi önkéntes tagság fenntartható-e, s azon is, vajon egy ágazati köztestületben nem kellene-e „alanyi jogon” szerepelnie minden olyan hazai piaci szereplőnek, amely élelmiszerelőállítással, -feldolgozással és - forgalmazással foglalkozik.
A bizottsági elnök az osztrák kamarai modellt példaként említve megjegyezte, hogy ott egy sor ágazati szabályozással, tanácsadással, üzleti-etikai ügyekkel kapcsolatban a köztestületnek komoly döntési pozíciója van, s nagyon jelentős szankcionálási lehetőségekkel is rendelkezik. Ha egy tagról például egy kamarai vizsgálat megállapítja, hogy komolyabban vétett a tisztességes üzlet köztestületi alapszabályba foglalt normái ellen, akkor végső esetben akár fel is függeszthetik ágazati tevékenységét. Az eljárás alapja a kamarai etikai vizsgálat, ennek lehet eredménye valamilyen szankció. Az érintettek természetesen kifogással élhetnek ez ellen, de az ügyek – szintén a köztestületi alapszabályban rögzített módon – ilyenkor az etikai bizottság mellett működő választott bíróságon folytatódnak, amelynek döntése viszont már kötelező erejű.
A jelenlegi Magyar Agrárkamarának mintegy tizenegyezer tagja van, köztük zömmel az alapanyag-termeléssel foglalkozó közepes és nagyvállalkozások, de szép számmal akad a listán feldolgozó-, illetve néhány kereskedőcég is. A kamara hivatalos közlése szerint ez a regisztrált létszám kiegészül még évi mintegy hatvanötezer olyan kamarai ügyféllel, aki szaktanácsért, pályázatírási, bankhitellel kapcsolatos segítségnyújtásért, továbbképzési céllal, vagy egyszerűen ügyintézése felgyorsításáért keresi fel a köztestület irodáit, illetve tanácsadóit. Font Sándor szerint azonban ez kevés. Milliárdos nagyságrendű állami forrást kezel úgy a kamara, hogy amögött kevés érdemi tevékenység látható – mondta. Éppen ezért kell majd egy, még az idén megszavazandó másik törvényjavaslat szerint november végére szóló vagyonmérleget készítenie a köztestületnek, és ellenőrzi – miként azt lapunkban nemrég megírtuk – június végéig miniszteri biztos a szervezet tevékenységét, de főleg gazdálkodását. Információink szerint a kamara jelenlegi vezetése a jogszabály végleges elfogadása után fontolóra veszi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul ez utóbbi miatt, mivel szerintük ez a helyzet ellentétes a köztestületek működésére vonatkozó jogszabályokkal. Ráadásul az agrárkamarát rendszeresen ellenőrzik az arra illetékes szervek, köztük az Állami Számvevőszék is.
Ám kamarai ügyben a valódi változások csak ezután várhatók. Azt már korábban jeleztük, hogy bár a tagság az eddigi információk szerint nem lesz formálisan kötelező, de bizonyos támogatási formák igényléséhez, illetve ágazati tevékenységek végzéséhez szükség lehet a tagság igazolására. Lényeges újdonság, hogy ez utóbbiba belevehetik az élelmiszer-feldolgozást és az úgynevezett elsődleges kereskedelmet („alapanyag üzleti célú forgalmazását”) is. Ezzel viszont a kamarai rendszerbe automatikusan belekerülhet lényegében az összes feldolgozó és élelmiszerrel foglalkozó kereskedőcég is. Ha valóban az osztrák modell lesz a példa, akkor ebből az is következik, hogy a köztestületen belül bizonyos értelemben a termelők dominálnak majd, ami a már említett üzleti-etikai ügyekben jelentős tényező lehet már jövőre is.
Ezenkívül az új kamara a kabinettel szemben nem valamiféle szakmai ellensúlyként szerepel majd, mint a kormányzati politikusok szerint jelenleg teszi, hanem a döntések ágazaton belüli „szétterítése” és a szereplők szakmaközi érdekegyeztetése lehet majd a fő feladata. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak azt mondta, hogy bár konkrét információi egyelőre nincsenek az ügyről, a szövetség partner lesz minden előremutató megoldás kialakításában. Ám – tette hozzá a főtitkár – az elmúlt években az élelmiszer-forgalmazási ügyekben kialakult huzakodás megmutatta, hogy az uniós verseny- és vállalkozási jogot még a legszigorúbbnak gondolt hazai szabályozással sem lehet felülírni. Ezen túl a főtitkár abban is bízik, hogy mindenféle kormányzati beavatkozás az üzleti viszonyokba „méltányos és arányos” passzusok alapján történik majd.
Parlamenti forrásokból származó információink szerint a készülő új kamarai törvény lényegében a mintegy másfél éve, az agrárbeszállítókat védő, tisztességtelen piaci magatartásról szóló, alig-alig érzékelhető törvényszigorítás, illetve az ahhoz kapcsolódó ágazati etikai kódex körüli gazdasági vita folytatása „más eszközökkel”. Mint emlékezetes, 2008-ban az előző kormányzat előbb egy elvileg minden szereplőre érvényes etikai kódexszel, majd az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításával igyekezett nyomást gyakorolni a feldolgozókra, de még inkább a multinacionális kereskedőcégekre, hogy a hazai termelőkkel kapcsolatos, gyakran valóban „erőfölényt sejtető” magatartásukon változtassanak. Az elfogadott szövegek azonban a gyakorlatban írott malasztok maradtak, információnk szerint eddig egyetlen „tisztességtelen” kereskedői eljárás miatt sem indult komolyabb vizsgálat, illetve született szankció ilyen ügyben. Az új elképzelések alapján azonban az egész folyamat olyan felügyelet alá kerülhet, amelyben formálisan a legnagyobb létszámú piaci szereplői szektoré, a termelőké lesz a fölény.
