A kisvállalkozások még nem innovatívak
Bár a kis- és középvállalatok (kkv) piaci pozícióinak javítását elméletileg jó néhány hazai és nemzetközi intézkedés is segíti, akad olyan terület bőven, ahol további intézkedések garmadájára lenne szükség ahhoz, hogy az érintett vállalatok versenyképessége erősödjön. Ilyen terület a kutatás-fejlesztés (K+F). Ebből a szempontból fontos uniós lépés volt a Small Business Act elnevezésű európai kisvállalkozói intézkedéscsomag két évvel ezelőtti megalkotása, amely egyik kiemelt területeként kezeli a kkv-k innovációs tevékenységét. Ennek egyik markáns eleme, hogy a szektor vállalatai a kutatási ráfordításaikat valamilyen formában növeljék – mondja Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. kutatásfejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója. Ennek az intézkedésnek a részeként ugyanakkor egyszerűsíteni kellene a tagállamokra vonatkozó, állami támogatásról szóló szabályokat, melyek jelenlegi formájukban sok helyütt ellentétesek a kitűzött célokkal.
Dicséretes a szándék, ám egyelőre az intézkedéscsomagnak korlátozott közvetlen hatása. Igaz, a helyzet minden bizonnyal javul. A Deliotte erről szóló anyagában Bagdi Lajos, a Deloitte Zrt. adóosztályának menedzsere
rámutatott: a hatékonyság javítása érdekében az uniós törekvések hazai jogi átültetése során célszerű lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az adórendszerbe beépített ösztönző elemekre. Mindezt persze a tiltott állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések betartása mellett. Ez már csak azért is fontos, mert Franciaország esetében Brüsszel például korábban diszkriminatívnak minősítette, hogy csak azon kutatásfejlesztési tevékenységre lehetett adókedvezményt igénybe venni, amely az ország területén zajlott – miután ez ütközött bizonyos európai uniós jog- és alapelvekkel.
Az adórendszer ösztönző elemeire már csak azért is érdemes külön odafigyelni, mert jelenleg a nagyvállalatoknak nyújtott lehetőségeken felül mindössze egyetlen olyan kedvezmény létezik, amely kifejezetten a kis- és közepes vállalatokra koncentrál. Amennyiben ugyanis egy kkv szoftverfejlesztőt foglalkoztat, az ilyen jellegű bérköltségeinek 25 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Célszerű lenne azonban – világítanak rá a Deloitte szakemberei – ha nem csak a technológiai szektor vállalatait ösztönöznék az innovációra. Egy kevésbé iparág-orientált kedvezmény bevezetése a más iparágakban K+F tevékenységet végző kkv-k számára is fontos könnyítést jelenthetne.
Érdemes lenne megfontolni és a kkv-szektorra átültetni azt a Hollandiában alkalmazott gyakorlatot, amely szerint a kutatás-fejlesztést végző személyzet bérköltsége után adó- és járulékkedvezményt is igénybe vehetnek a vállalatok. Mindenképpen ösztönzően hatna a kkv szektorra, ha a béreket terhelő járulékokból valamilyen formában levonható lenne a K+F tevékenységek költsége, talán ez az egyik legfontosabb eszköz, amivel ezen a területen az állam ösztönözheti a magyar cégek fejlesztési tevékenységét, így pedig közvetve javíthatja a versenyképességüket.
Az adókedvezmény mellett a pályázati rendszer változtatásával is helyzetbe lehetne hozni kisebb vállalatokat – fejtette ki Márkus Csaba. Sok, ebbe a körbe sorolt vállalkozás úgy érzi, kiszorul a pályázatok köréből, miután azok más cégekkel való együttműködést, sok esetben pedig számottevő pénzügyi hozzájárulást kívánnak meg. Így eleve nem is gondolkoznak azon, hogy a K+F területen tegyenek lépéseket. Hogy ebben mikor lesz érdemi változás, azt egyelőre nehéz lenne megmondani, az azonban vélelmezhető, hogy a kormány januártól életbe lépő csomagja segíthet, s alighanem több pénzt hagy kkv szektornál. Ezt követően könnyebb lehet ezeket a cégeket is rávenni arra hogy K+F-re is költsenek.
Persze hathatós segítség lenne az is, ha a K+F tevékenységre vonatkozású jogszabályok értelmezése egyértelműbb lenne – hangsúlyozta Márkus Csaba. Tapasztalatok szerint ugyanis a vállalatok számára gyakran nem egyértelmű, hogy mi minősül kutatás-fejlesztésnek, így ennek következtében sokszor nem is élnek a kapcsolódó adókedvezményekkel, vagy épp fordítva, jogosulatlanul vesznek igénybe adókedvezményt. Ezt a „zárványt” a rendszerből mindenképpen el kellene tüntetni – mondja.
Évi 300 millió vállalkozásfejlesztésre
– A következő három évben 300-300 milliárd forint összegű európai uniós forrásra pályázhatnak a vállalkozások – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Világgazdaság-konferencián. A sikeres pályázathoz azért arra van szükség, hogy a vállalkozás adózó munkahelyet teremtsen, vagy legalább tartson meg. A kormány négy évre szóló pályázati rendszert kíván kialakítani az Új Széchenyi-terv keretében, amely – az államtitkár szerint –olyan egyszerűvé válik, hogy „a pályázati iparág akár feleslegessé is válhat”. Cséfalvay elmondta: a jelenlegi rendkívül átláthatatlan struktúrát eredményező, 22-féle hitel- és garanciaterméket egyszerűsíteni kívánja a kormányzat az új, január 15-én induló pályázati rendszerben.
Három pályázati modellt vázolt fel: a kis összegű technológiafejlesztési pályázat esetében, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett a pályázó 1–15 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz juthat; a komplex technológiafejlesztés 50 százalékos támogatási intenzitás mellett 15–100 millió forinttal támogatható, míg az egészségipar vagy a zöldipar projektjeinél 65 százalékos támogatás mellett 15–200 millió forintos szubvencióhoz lehet jutni. Azoknál a nagyprojekteknél, ahol a pályázatokon 30 százalékos támogatás a feltétel, ott egymilliárd forint támogatás is elnyerhető.
