Vízben áll a vetés
A rendkívüli őszi csapadék általában a cukorrépa-termelők életét nehezíti meg, ugyanis a sáros, csúszós földekről nehéz felszedni a termést. Az idén azonban ennél jóval nagyobb a baj, hiszen mintegy egymillió hektáron elmaradt az őszi talajmunka, a kukoricatermés tizede még a földeken van és legalább kétszázezer hektáron a víz miatt kirohadhat a zsenge búza. A Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárában a belvíz miatt ugyan meg kell hosszabbítani az eredetileg december végéig tartó feldolgozási kampányt, de a tervezett mennyiségű répát január 8-ig feldolgozzák – mondta a Népszabadságnak Bráth Zoltán, a társaság igazgatóságának elnöke. Az Európai Unió cukorreformja után egyedüliként megmaradó hazai gyár öszszesen 13 700 hektáron termeltetett cukornak valót 157 partnerével és még hétszáz hektáron van a termés a földben.
Egyelőre úgy látják, hogy csak száz-kétszáz hektárnyi termésről kell végleg lemondani, ezekről a területekről ugyanis képtelenség felszedni répát. Megtudtuk azt is, hogy a legtöbb gazdaságban csak kicsi, alig néhány hektáros területen maradt a földben a növény. A legnagyobb összefüggő tábla, amiről le kell mondani, egy Sió csatorna menti negyven hektáros parcella.
Napról napra csökken a víz alá került gabona életben maradási esélye – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A környezeti katasztrófán túl most már súlyos gazdasági kárt okoz a sok csapadék azzal, hogy a nedvességgel telített talajról képtelen természetes úton elfolyni. Ugyanis a mezőgazdaságban nemcsak az okoz veszteséget, hogy a parcellákat ideig óráig víz borítja, hanem az is, hogy a művelésre váró területeken nem lehet munkát végezni, sok esetben meg sem lehet közelíteni. Tóth István szerint az őszi vetések befulladása önmagában még nem okozna nagy kárt, hiszen tavasszal a növényt pótolni lehet, az viszont már nagyobb baj, hogy a sok csapadék miatt képtelenek az őszre tervezett talajmunkákkal végezni, ennek következtében, a legrosszabb esetben jövőre akár félmillió hektár maradhat műveletlen. Ez fejfájást okozhat azoknak, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programban, hiszen a támogatáshoz jutás feltételéül többéves művelési kötelezettséget is előírnak.
Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint legalább kétszázezer hektár vetést borít víz. Az őszi gabonák még „szeg” állapotban vannak, ilyenkor a magból csak egyetlen levél meredezik, s a növény néhány víz alatt töltött napot, legfeljebb egy hetet él túl. Bizonyára a mostaninál jóval több szántó kerül víz alá, hiszen a kötöttebb talajok felső rétege is vízzel telített, s több csapadékot már képtelen elnyelni. Elhangzott az is, hogy a nem belvizes földeken is áll a munka, a traktorok ugyanis csúszkálnak a nedvességgel telített talajon, ezért az őszre tervezett 2,2 millió hektáros mélyszántásból legalább egymillió hektárt még nem jártak be a gépek. Ennek pótlására még idén is lehet esély, ha a talaj szilárdra hűl, de még mélyen nem fagy át. Ettől függetlenül az elmaradt munka java tavaszra marad.
Megtudtuk azt is, hogy mintegy 80-100 ezer hektáron a földeken maradt a kukorica. Vancsura József szerint a legtöbb esetben ez egyegy gazdaságban csak kisebb területeket érint, s ilyenkor a gazdák már kint is hagyják a termést, már csak azért is, mert a terményszárítókat leállították. A száron maradt tengeri a tél folyamán szárítás nélkül is elég vizet veszít és nem vész kárba, amint kitavaszodik, akkor ezzel kezdik az állatok etetését.
