Több milliárdot csípnek le a nyugdíjvagyonból
A jövőbeli nyugdíjakmegóvásával indokolta a kormány a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, ám a 2011-es költségvetés folyamatban lévő parlamenti vitájában a visszaszerzett pénzek felett őrködőket ügyesen kijátszotta néhány szemfüles képviselő. A benyújtott, és minden bizonynyal támogatásra méltónak bizonyuló módosító indítványok több milliárd forintot csípnek le a nyugdíjalapot kiegyensúlyozni hivatott, eredetileg 450 milliárd forintra belőtt keretből, és a pénzt különböző célokra már jövőre felélnék.
Így például a közszférában dolgozók kompenzálására. Ők ugyanis nem mind lesznek nyertesei az új adófilozófiának – ezt utólag a kormány is elismerte. A jövőre hatályos egykulcsos szja ugyanis még 5-6 százalékos bruttó béremelés mellett is okozhat kellemetlen meglepetéseket a gyermek nélküli háztartásokban: a nettó fizetés akár az ideinél is kevesebb lehet, miközben az infláció 4 százalék körül alakulhat 2011-ben. A bértárgyalások lezárása után a kormány jónak látta, ha gondoskodik a kompenzációról, és előteremti a fedezetet a büdzsében, ami biztosítja, hogy senki ne járjon rosszul. A parlament kormánypárti többséggel működő költségvetési bizottsága által jegyzett módosító 21,9 milliárd forintban jelölte meg az ehhez elegendő összeget, amit az szja-, valamint az áfabevételi előirányzatok emelésén túl az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó (időközben nyugdíjreform és adósságcsökkentővé átkeresztelt) alapból varázsolnak elő. De nem a már lekötött 78 milliárd forinton belüli átcsoportosítással, hanem a keretet megemelve 5,8 milliárd forinttal –ennyivel kevesebbet juttatva a nyugdíjkiadásokat folyósító társadalombiztosítási nyugdíjalapnak. A pénztári megtakarítások, járulékok ugyanis két részre bontva jelennek meg az államháztartásban: a központi költségvetésé a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a maga – jelenlegi állás szerint, hiszen még nem szavaztak a módosítókról – 78 milliárdjával, amit kifejezetten a nyugdíjcélú, illetve a nyugdíjhoz kötött költségvetési kiadásokra különítettek el. Mint látjuk, más célokra is igénybe lehet majd venni. A nyugdíjalapnak pedig 450 milliárd forintot juttatott volna első szándékból a kormány.
Valójában tehát nem történik más, mint a visszavitt pénztári vagyon nyugdíjalapot megillető részéből tesznek át pénzeket egy másik államháztartási alrendszerbe, a központi költségvetésbe. Ugyanezt az utat járja be egy 10,6 milliárdos tétel is, amit viszont már a közigazgatás megerősítésemiatt tartott szükségesnek átcsoportosítani Rogán Antal fideszes képviselő. E többletforrások nélkül Rogán szerint nem lehetnek működőképesek az új közigazgatás oszlopai, a fővárosi, megyei kormányhivatalok, s marad a jelenlegi, széttagolt területi államigazgatási szervezetrendszer. Összesen csaknem 80 milliárd forint juttatásról van szó, ami nem csekély összeg – mintha a büdzsé tervezése során egyszerűen elfeledkeztek volna az államigazgatás átalakításáról. Ezért 17,6 milliárd forintos befizetési kötelezettséget írnak elő például a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, de egy sor, közfeladatot ellátó intézménynek (köztük az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségnek) is belenyúlnak a költségvetésébe, nem egy helyütt milliárdokkal apasztva a forrásokat.
S a jelek szerint kellenek a viszszairányított nyugdíjvagyon milliárdjai is, amiből azért valamennyi visszacsurog a nyugdíjkasszába: a nyugdíjakat fizető kassza központi szervének költségvetési előirányzatát 1,4 milliárddal emelik, valamint az anyagilag megerősített kormányhivatalok által fizetett bérek után is visszafolyik közel hatmilliárd járulék formájában.
Összességében így is tízmilliárd forint tűnik el a költségvetés útvesztőiben a szentnek és sérthetetlennek mondott nyugdíjvagyonból. A megmaradó 440 milliárd forint azonban valóban a nyugdíjkiadásokat szolgálja. Vélhetően ennél is több pénz áll majd a kormány rendelkezésére: ha mindenki befejezettnek tekinti pénztári tagságát, akár ennek a pénznek a hétszerese is megjelenhet az államháztartásban. Hogy aztán ebből mi jut folyó költségvetési kiadásokra, mi nyugdíjakra, és mi megy el adósságcsökkentésre a következő években, arról még nem adott világos iránymutatást a kormány. De sejthető, hogy nem csak 2011-ben akarja felhasználni a vagyonból származó bevételt, 2012-ben is 200-300 milliárd forint körüli összeget tesznek a nyugdíjalapba. Ezzel évekre megoldottnak tekinthető a nyugdíjkiadás finanszírozása, ám egyrészt hosszabb távra tekintve már egyre több a kérdőjel, másrészt a kormány nem elégszik meg a pénztári vagyon visszaszerzésével, arra törekszik, hogy azzal minél tovább csinosíthassa a hiánymutatót. Nos brüsszeli jelzések szerint ez nem fog menni: munkatársunkat úgy tájékoztatták nem hivatalos forrásból, hogy a vagyont a 2011-es évre fogja elszámolni az Eurostat. Azaz a további években ezt már nem vennék figyelembe (mint ahogy visszamenőlegesen, az előző kormányok idejére szétterítve sem).
Ez pedig azt jelenti, hogy jövőre nemhogy deficit, de jelentős, 4-5 százalékos szufficit keletkezhet az államháztartásban, aztán a rákövetkező évben elköltött magánpénztári vagyon már a hiányt fogja növelni.
Miközben a kormány már buzgón költi a még be sem folyt nyugdíjpénztári megtakarításokat, másfelöl azért aggódik, hogy az nincs biztonságban a kasszáknál. – Szeretném felhívni minden magán-nyugdíjpénztári tag figyelmét arra, hogy a mai sajtóhírek is azt erősítik meg, hogy a vagyonunk, a magánnyugdíjpénztárakba befizetett forintjaink nincsenek biztonságban, nincsenek jó kezekben. A mai újságcikkek egyike is azt taglalja, hogy a magánnyugdíjpénztári befektetések következtében több száz millió forint veszteséget könyveltek el – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella. A nyugdíjvédelmi megbizott a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent írásra gondolt, amely arról szólt, hogy a Honvéd pénztár közel kétszázmillió forintot vesztett több, rosszul sikerült ingatlanbefektetésén.
Selmeczi csak azt felejtette el hozzátenni, hogy – mint az egyébként a cikkből is kiderül – nem a Honvéd Magánnyugdíjpénztár bukta el az említett összeget, hanem a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztár. A június végi adatok szerint amúgy a magánkasszák egyetlen forintot sem tartottak ingatlanban, bár az igaz, hogy ingatlanba fektető alapok jegyeiből van a portfóliókban, de ezek aránya a teljes vagyonhoz képest nem éri el a két százalékot sem.
Ellenőrizni fog az EU
Az Európai Unió szigorúan ellenőrizni fogja, hogy a magyar nyugdíjrendszer átalakítása megfelel-e az európai uniós jogszabályoknak – állítja Torsten Braner, az enwc nemzetközi jogi tanácsadó iroda jogásza. Állítását arra alapozza, hogy az unióban kiemelt feladatként kezelik a hosszú távú nyugdíjjogosultságok értékmegőrzését és a tagállamok közti mobilitását. Felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy az EU által a tagállamok fenntartható nyugdíjrendszereiről kiadott Zöld könyvben megfogalmazódnak kifogások a magánnyugdíjpénztárakkal szemben: az unióban úgy látják, nem feltétlenül váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, s előállhat olyan helyzet, hogy az állami költségvetéseknek kell kompenzáló félként fellépniük. A Zöld könyv mindazonáltal leszögezi, első számú szempont, hogy minden uniós polgár megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelemben részesüljön, most és a jövőben egyaránt.
