Leendő mérnökök a pályán: harc a pizzásdobozon alvásért
A XI. kerület szélén egy ipari és raktárépületekkel zsúfolt telep kisműhelyében tucatnyi egyetemista vizslat egy versenyautót. A gépet szorosan körbeállva törik a fejüket valamin, láthatóan nem vesznek tudomást a külvilágról.
– Ők az elektronikai csoport, és éppen a heti megbeszélésüket tartják – magyarázza egy műszaki ábrákkal telerajzolt tábla előtt állva Bári Dávid, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Formula Racing Teamjének (FRT) kapitánya. Később többen bevallják: amiatt, amit itt csinálnak az egyetemi előadások és szemináriumok után, néha kimarad az alvás.
A jelenleg csaknem ötven tagot számláló alakulat saját építésű, 600 köbcentis FRC-003-asa idén Silverstone-ban 84 résztvevő közül a 20., az idei első magyar, Győrött rendezett futamon pedig 11 indulóból a második helyen végzett a Formula Student sorozatban. A kezdeményezés az Egyesült Államokból indult a nyolcvanas évek elején, mert az autóipari cégek úgy ítélték, a felsőoktatási intézményekből kikerülő mérnökök tudása túl elméleti. Mára világszerte mintegy 250 csapat vesz részt a Formula Student futamain.
– A lényeg nem a sebesség és a harc a pályán, hanem az, hogy egy Forma–1-es istállóhoz hasonlóan, a szponzorok megszerzésétől kezdve, az autó építésén át a marketing- és menedzsmentfeladatokig mindent a hallgatók működtessenek – mondja Bári Dávid, aki autógépésznek tanul. Az első magyar csapatot 2007-ben éppen az ő bátyja, Bári Gergely kezdte megszervezni. Az akkori PhD-hallgató jelenleg a Kecskeméti Főiskola tanára, és annak a Michelisz Norbertnek a versenymérnöke, aki történelmi győzelmet aratott a nemzetközi túraautó-világbajnokság idei évadzáró makaói futamán, hiszen itt korábban még egyetlen magyar pilótának sem sikerült a dobogó felső fokára állni.
A BME FRT a közlekedésmérnöki, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki és a gazdaságtudományi kar hallgatóiból áll, akik a szponzorok felajánlásaiból egy közhasznú egyesületet működtetnek. Az első autót 2008-ban építették, az idén már létrehozott 30 fős juniorcsapat pedig már a 2012-es versenygép tervein dolgozik. Az utánpótlás biztosításáért egyébként sem kell aggódniuk: a 2011-es évad tagfelvételijén 110 műegyetemista akart csatlakozni az FRT-hez, köztük öt külföldi hallgató, akik az Európai Unió Erasmus ösztöndíjával éppen e projekt miatt jöttek Budapestre.
– Talán nem nehéz elképzelni, milyen jó a hangulat egy versenyen, ahol kétezer egyetemista dolgozik szerdától vasárnap estig, és mennyi külföldi barátra, ismerősre teszünk szert. Éjszaka a boxban mindig a pizzásdobozért megy a harc, mert örülünk, ha legalább aludhatunk valamin – mondja Bácsi András, a csapat főmérnöke. –Abban azonban, amit csinálunk, korántsem csak az autósport sajátos közege a vonzó. Folyamatosan valódi mérnöki problémákkal szembesülünk az alkatrészek gyártása, az anyaghasználat vagy épp a futómű építése során – teszi hozzá. Volt már példa rá, hogy az egyetemen tanult elmélet alapján megterveztek valamit, majd az alkatrész gyártását vállaló támogatótól felhívták őket, hogy ez a gyakorlatban megvalósíthatatlan. Éppen a kasztni elkészítése előtt pedig a korábban szponzorálást ígérő cég kihátrált a megállapodás elől, ezért hungarocellből maguknak kellett kifaragni az ősmintát, hogy elkészülhessen a borítás.
Bári Dávid hozzáfűzi: mivel sokféle személyiséggel, tudással rendelkező embernek kell együtt dolgoznia, egy sor olyan konfliktus megoldására kényszerülnek, amilyenekkel később egy valódi munkahelyen is szembe kell nézniük. Az elmúlt három év alatt több mint 180 hallgató dolgozott a tervezés, a beszerzés, a gyártás, a versenyautó építése mellett a menedzsment, a logisztikai és a gazdasági ügyek intézésén az FRT-nél. Fizetés és prémiumok híjánmeg kellett tanulniuk azt is, hogyan motiválják magukat és egymást. Azért, hogy ez könnyebben működjön, három – műszaki, szervezési és egyesületi – részre osztották a gárdát, ezek vezetőit minden évad előtt a tagok választják: a főmérnök az autó tervezésével kapcsolatos kérdésekért felel, a csapatkapitány feladata a teljes projekt sikerének biztosítása, szervez, szponzorokat toboroz, ellenőriz, de ha arra van szükség, csiszolja, fényezi a karosszériát. Mások a koordinálást, a marketinget és az érdekképviseletet, egy diák pedig az egyesületi ügyeket felügyeli.
Alapítottak egy önképző szakkollégiumot is, ahol elsősorban a támogató cégek szakemberei és vezetői tartanak előadásokat rendszeresen gyártástechnológiáról, szoftverekről, szakmai újdonságokról. – Amérnököket alkalmazó cégeknek általában legalább fél évébe kerül, mire megismertetik egy pályakezdővel például a vállalatirányítási rendszerüket, és megtanítják hatékonyan dolgozni a projektrendszerű fejlesztésekben.Mi ezt az időt még az egyetemi évek alatt lerövidítjük, sőt akár ki is váltjuk –teszi hozzá Bári Dávid. Mivel a versenysorozat nyelve az angol, és gyakran a leendő szponzorokkal is így kell tárgyalniuk, e téren sincs gondjuk.
Az eddigi tapasztalatok szerint kelendőek is az FRT-seknek az álláspiacon: az elmúlt években diplomázott harminc hallgató közül huszonhat a csapatot támogató, jelentős kutatás- fejlesztési részleget működtető vállalatnál helyezkedett el, volt, akit már az egyetemi évek alatt elszipkáztak. Tucatnyian dolgoznak a kormányrendszerek fejlesztésével foglalkozó ThyssenKrupp Presta-nál, a fék-, felfüggesztés- és menetdinamikai járműrendszereket gyártó Knorr-Bremsénél, a belső égésű motorokat fejlesztő AVL-nél, a fék- és biztonsági berendezéseket gyártó Continentalnál és az Audi Motor Hungáriánál. Mostanáig csaknem két tucat diplomamunka, 31 Tudományos Diákköri Konferenciára (TDK) írt dolgozat, hat Országos TDK dolgozat született a csapat tagjainak tollából. Nemrég a szabályzatukba is bekerült, hogy a projekt résztvevőinek kötelező TDK-zni, és újabban már az egyetemi oktatásba is bekapcsolódtak: több tantárgy keretében is órákat tartanak a műhelyben hallgatótársaiknak.
– Ez már jóval több mint hobbi – mondjaCsaposs Noémi karriertanácsadó, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke, hozzátéve: míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már sok helyütt fontos részei az oktatásnak a gazdaság működését például egy tanulók által létrehozott valós cégen keresztül bemutató több hónapon vagy akár éven át tartó iskolai projektek, nálunk erre ma még csak néhány jó példa létezik. Pedig a résztvevők ezek során rövid idő alatt lényegesen több tapasztalatot szereznek a munka világáról mint pályatársaik, és emellett a vállalatok jellemzően nagyra értékelik állásinterjúikon a kreativitást, a lelkesedést is. Magyarországon nemcsak a nemzetközi autóipari óriáscégek, hanem az azoknak beszállító, gyártó kis- és középvállalatok is nagy számban keresik a mérnököket. Szerinte a válság okozta átmeneti visszaesés ellenére ez továbbra is egy innovatív, nemzetközi karrierrel is kecsegtető terület. – A pályakezdők számára extra haszonnal jár, ha az önéletrajza valami miatt kitűnik a tömegből, akár azért, mert bölcsészként az iskolai újság szerkesztője volt, akár azért, mert a maga építette versenyautó futamot nyert – teszi hozzá.
Kerék kerék, pénzügyi terv pénzügyi terv ellen
A Formula Student sorozatban a szezon során Angliában, Németországban és idéntől Magyarországon is rendeznek futamokat.
Minden hétvégén 1000 pont szerezhető, amelynek 40 százalékát autóipari nagyvállalatok irányítóiból és egykori Forma–1-es csapatok vezetőiből álló zsűri osztja ki, vizsgálva például az angol nyelvű prezentációk során bemutatott üzleti tervet, a munkafolyamatonként levezetett költséghatékonyságot. Hatszáz pont nyerhető a pályán, ahol az autók gyorsulását, kezelhetőségét, megbízhatóságát és az üzemanyag-takarékosságot mérik. A leendő mérnököknek szigorú, elsősorban biztonsági előírásokra vonatkozó paraméterek figyelembevételével kell megépíteniük az autót, és négy, szintén hallgatói státusszal rendelkező, amatőr pilótát kell kiállítaniuk. A futamokon elért eredmények nem adódnak össze.
– A júliusi Silverstone-i verseny úti- és szállásköltségét félig mi magunk álltuk, mert nem sikerült elegendő szponzort találni, és az itthoni tesztelésekhez is nekünk kell támogatót szereznünk. Idén először a tököli reptéren próbálhattunk ki a 83 lóerős FRC-003-ast, ami a terveink szerint jövőre már 91 lóerős lesz, és szeretnénk még a felnijét is magunk elkészíteni. A benzines mellett egy elektromos hajtásláncú versenyautót is építünk 2011-ben –mondja a csapatkapitány.
Bári Dávid tavaly egy Országos Tudományos Diákköri dolgozathoz készített nem reprezentatív kutatásban felmérte, mit hiányolnak az autóipari cégek a friss diplomások képzéséből, felkészültségéből, hozzáállásából. A 32 válaszadó kétharmada úgy vélte, a végzettek gyakorlati tudásán javítani kell, ami pedig a sikeres munkahelyi beilleszkedéshez, karrierhez szükséges kompetenciákat illeti, a kreativitást 18-an, az önálló problémamegoldást és a csapatmunkára való képességet pedig 14-en hiányolták. A megoldás az lenne, ha a diákok a felsőoktatásban eltöltött évek alatt gyakrabban dolgoznának csoportban, és fontosnak ítélték az önszorgalmat is.
