Egyelőre nem zár be Márkushegy
A Vértesi Erőmű további működtetésének már csak korlátozott ideig van létjogosultsága, tevékenysége nem támogatható hosszú távon – közölte megkeresésünkre az illetékes Nemzeti FejlesztésiMinisztérium (NFM). A csődeljárás alatt álló, szénbányával összekapcsolt állami erőmű helyzetét a tárca szerint súlyosbítja, hogy a szén és a biomassza együttes elégetése miatt az erőműnek néhány éven belül a piacról kellene szén-dioxidkvótát vásárolnia. Az Európai Bizottság jövő évi döntései nyomán jövőre a kvótapiaci árak jelentősen emelkedhetnek. A tárca szerint a dolgozókról sem szabad megfeledkezni: a menedzsmentnek legalább kétéves átmeneti időszakot kellene biztosítania számukra.
Az tehát továbbra sem egyértelmű, az évtizedek óta vegetáló, közvetlenül az állami Magyar Villamos Művek tulajdonában álló szénerőmű tekintetében mit jelent a „hosszú táv”. „Rövid távon” ugyanis kedvező körülmények enyhítik a csődeljárás alatt álló közép-dunántúli társaság súlyos helyzetét. A napokban jövő évre halasztották azt a hitelezői választmányi ülést, mely alapvetően befolyásolhatja a cég életét. A társaság több tízmilliárd forinttal tartozik hitelezőinek. Ennek elsődleges okaként nem az évtizedekig tartó gazdálkodási problémákat, hanem az oroszlányi vállalat Kocsis István egykori MVM-vezér időszakában kinevezett irányítói és Kapolyi László vállalkozó közötti zavaros ügyleteket emlegetik. Az eróziót ugyanakkor utóbbi, 2008-as események – melyek nyomán a társaságnak több mint tízmilliárd forintot kellene fizetnie – valószínűleg csak betetőzték. Noha az MVM már beszüntette a társaság havi egymilliárdos támogatását, maga a csődeljárás – vagyis, hogy időlegesen nem kell fizetnie a hiteleit –mégis lélegzethez juttatta a térség legnagyobb foglalkoztatóját. A hitelezői tárgyalás időpontjának elhalasztásával az is véglegessé vált, hogy – a korábbi szóbeszéddel ellentétben – január elején biztosan nem zár be az erőművel együttműködő, mintegy ezer ember megélhetését biztosító márkushegyi szénbánya. Ha azonban február végéig sem sikerül megállapodni a hitelezőkkel a tartozások jó részének leírásáról, felszámolás következhet. Az, hogy az állami erőműcég mennyit és hogyan tud fizetni, egyelőre titok.
Az erőmű szempontjából az unió felől is kedvező hírek érkeznek. Brüsszel elvileg nem nézi jó szemmel állami vállalatok támogatását. Ennek megkerülésére Magyarországon nem az állam, hanem – állami döntés nyomán – az áramfogyasztók külön számlatétel formájában juttatnak pénzt az erőmű fenntartására. Ez a számla fél százalékára rúgó úgynevezett szénipari szerkezetátalakítási támogatás, amelyből havonta szintén mintegy fél-egymilliárd forint folyik be az oroszlányi társasághoz. Erre az EU rábólintott annak fejé ben, hogy a rendszer ez év végével megszűnik. A magyar kormány mégis betervezte a tételt a jövő évi költségvetésbe. Az NFM tájékoztatása szerint azért, mert noha még nem született erről uniós döntés, bíznak a támogatási rendszer fenntartásában. Az Európai Bizottság ugyanis már benyújtotta a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló tanácsi határozat tervezetét, melynek elfogadása december közepére várható. A javaslat lehetővé teszi a támogatások fokozatos megszüntetését, az esetleges bányabezárások kedvezőtlen hatásainak kezelését, miközben a lehető legkevésbé torzítja a versenyt. Ha az uniós parlament a – magyar javaslatokat is tartalmazó – tervezetet elfogadja, a Vértesi Erőmű jelenlegi támogatási rendszere lényegében nem változik – közölte a tárca. A minisztérium szerint a helyi önkormányzatokmostantól kezdve három év alatt kiválthatják az erőműhöz kötődő távhőellátást is.
