A szénbányák nem váltak versenyképessé, de nem is zárták be őket. Ezzel a ténnyel magyarázta az Európai Parlament (EP) vitájában Joaquín Almunia versenyügyi biztos, miért javasolta még a nyáron az uniós végrehajtó testület a 2002-ben nyolc évre meghosszabbított állami támogatási rendszer megtoldását további négy évvel. Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy állami támogatás a jövőben már csak arra adható, hogy a veszteséges szénbányákat valóban bezárják, a gépeket leszereljék, a környezetet rendbe hozzák, a dolgozókat pedig átképezzék. Közvetve és közvetlenül ez az iparág még mindig százezer embernek kínál megélhetést Németországban, Spanyolországban, Romániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon. Az állami támogatások összege pedig évente hárommilliárd eurót tesz ki.

Az Európai Bizottság azonban meglepte az említett tagállamokat, elsősorban a németeket és a spanyolokat a négyéves hosszabbításra tett javaslattal, mert Berlin és Madrid újabb nyolcéves haladékot akart. Ám a német Oettinger energiaügyi biztos lekéste a júliusi vitát, amelyen a környezetés klímavédelmet, meg a 2020-as új „zöld” gazdasági stratégiát előtérbe helyező tagok elérték a periódus megfelezését.

A történetnek itt persze nincs vége. Az EP legutóbbi strasbourgi plenáris ülésén a néppárti és a szocialista képviselők megszavazták azt a határozatot, hogy 2018-ig kell lehetőséget teremteni az állami támogatások folytatására, igaz, az említett korlátozó feltételek mellett. A törvényhozásnak ebben a kérdésben nincs ugyan együttdöntési jogosítványa, ám véleménye nem hagyható figyelmen kívül. A németek, meg a spanyolok, és nyilván a többiek nem is fogják, amikor a téma december 10-én a versenyképességi tanács, azaz a tagországok iparügyi miniszterei elé kerül, akiknek viszont konszenzusra kellene jutniuk.

A parlamenti vitában a zöldek és a liberálisok azt hangoztatták, hogy a XIX. századi ipar védelmére már nincs szükség, az energiaipart is zöldíteni kell, például széllel, nappal. A német Bernhard Rapkay EP-képviselő szerint, ha az európai bányákat bezárják, attól az erőművek a kiesett kínálatot importból pótolják. A szocialista Herczog Edit azt mondta, hogy a zöld növekedés programja nem járhat olyan döntésekkel, amelyek komoly társadalmi és gazdasági problémákkal járnak. Megengedhetetlen, hogy a magyarországi Vértesi Erőműhöz és oroszlányi bányához hasonló üzemeket zárjanak be alapos, részletekbe menő tervek nélkül.

Az újabb fordulat tegnap történt az ügyben: az MTI – brüszszeli forrásokra hivatkozva –azt írta: az Európai Bizottság belement abba, hogy az érintett európai uniós országokban még 2018-ig folytatódhasson a nem versenyképesen működő szénbányák állami támogatása. Joaquín Almunia versenyügyi biztos szerdai sajtótájékoztatóján – egy kérdésre válaszolva –közvetve megerősítette a közlést, jelezve, hogy a testület ragaszkodik ahhoz: a támogatás mértéke egyenletes mértékben csökkenjen 2018-ig.