Körvonalazódik az uniós nyugdíjalku
Jövőre akár ötszázalékos többlet is kialakulhat a költségvetésben, mert az Eurostat bevételként el fogja számolni a magánpénztárakból átáramló vagyont a felállítandó állami alapba, ám ezzel nem szűnik meg a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen a strukturális hiány miatt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben ígéretet tett rá: február elején bemutatja a strukturális reformprogramot. Ezzel egyidőben nagy sikerként könyvelte el, hogy a nyugdíjreform, mint strukturális reform felszámolását utólag nem fogja büntetni az EU. Minthogy a nyugdíjrendszer nemzeti hatáskörbe tartozik, Brüsszelnek eleve nincs nagy beleszólása a tagállami politikákba, s jelenleg valóban nincs érvényben olyan uniós jogszabály, amely büntetné, ha valamely tagország viszszalép egy korábban bevezetett reformból.
A bizottság szeptember végén hozakodott elő hat jogalkotási javaslattal a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolására a pénzügyi válság árnyékában. Ebben csak nagyon korlátozottan tett engedményeket annak a kilenc tagállamnak – köztük Magyarországnak és Lengyelországnak –, amelymég augusztusban levélben sürgette a nyugdíjreform költségének beszámítását a költségvetési hiányba és az államadósságba. Ennek nyomán a magyar kormány száznyolcvan fokos fordulatot végrehajtva kilépett a kilencek közül, s úgy döntött, olyan nyugdíjrendszerbe lép vissza, amilyen egyébként 18 más tagállamban létezik, ideértve a nagy országokat is. De a jogalkotási javaslatban továbbra is szerepelt, hogy a visszalépő országok esetében ugyanúgy beszámítanák a reform megszüntetését, mint ahogy a stabilitási paktum 2005-ös módosítása nyomán öt éven át figyelembe vették a második pillér bevezetését is. Ha a GDP bő tíz százalékára tehető vagyon megmozdul, akkor valóban kijöhet jövőre az ötszázalékos többlet, hiszen az Európai Bizottság 2011-re több mint négyszázalékos hiányt jelzett előre.
Az alkunak része az is, s erre Olli Rehn pénzügyi biztos és Reynders belga pénzügyminiszter, soros elnök is utalt, hogy amúgy marad a bizottság javaslata, vagyis azon államok esetében, amelyek deficitje közel van a GDP három százalékához és államadóssága a hatvanszázalékos küszöb alatt tartózkodik, mentesülhet a túlzottdeficit-eljárásmegindítása alól, ha a hiány a magánpénztári reform államháztartási hatása miatt nyúlik az uniós plafon fölé. De nem változik a deficit és az adósság elszámolásának módja, ebben az értelemben nem módosul a stabilitási paktum. Ez most már csak a lengyeleknek nem felel meg, akik még a decemberi csúcson is küzdenek igazukért, s Matolcsy, mint a pénzügyminiszteri tanács jövő fél évi elnöke megjegyezte, Varsó élvezi Budapest támogatását.
A magyar elnökségre amúgy nagy feladatok várnak, mert le kell vezényelni az említett hat jogalkotási javaslat vitáját, valamint az eurózónán kívüli országként hozzá kell járulnia a valutaövezet állandó stabilitási alapjának létrehozásához, a lisszaboni szerződés módosításához, s még mindig nem tudni, hogy a 2011-es uniós költségvetést tető alá lehet-e hozni december végéig. Ehhez a munkához alighanem sok tanulsággal szolgált az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfőn éjszaka véget ért ülése, amely két német nem után unalomba fulladt. Nem is volt miről beszélni, hiszen Berlin kijelölte az irányt. Öt órán át tárgyaltak hétfőn este az eurózóna pénzügyminiszterei, akiket Dominique Strauss-Kahn is tájékoztatott arról, hogyan látja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a valutaövezet helyzetét. A növekedési kilátásokat hasonlóan, mint az EU, de az adósságválságban foganatosított lassú döntéshozatalt illetően már nagyon eltértek a vélemények, ahogy Strauss-Kahn igen kritikus hangot ütött meg. Az éjszakai sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke bevezetőjében meg sem említette az aznapi híreket uraló két fő témát, hogy érdemes volna megfontolni az eurózóna közös államkötvényének a létrehozását, de addig is, megnövelni az IMF-fel tavasszal három évre felállított 750 milliárd eurós stabilitási alapban lévő összeget, hátha más és nagyobb országok is támogatásra szorulnak a görögök és az írek után. A kérdésekre tömören válaszolt Juncker, hiszen Merkel német kancellár és Schäuble pénzügyminiszter a nap folyamán egyértelművé tette, egyik javaslattal sem ért egyet.
