Volt olyan kommunikációs terv, hogy Orbán Viktor decemberben levelet ír a hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagnak, Selmeczi Gabriella miniszterelnöki nyugdíjvédelmi megbízott pedig a nyugdíjasokat keresi meg azzal, hogy biztonságban vannak/lesznek a nyugdíjak. Ezt húzta keresztbe MatolcsyGyörgynek a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos „adagolt” kommunikációja, de mindenekelőtt az ellentmondások a nemzetgazdaságiminiszter és Selmeczi Gabriella megnyilatkozásai között: adómentes lesz-e az a reálhozam, amit az magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe átlépők vehetnek fel vagy sem. Orbán Viktornak pedig – miniszterelnöki súlyát latba vetve – lépnie kellett, korrigálni az ellentmondásokat, és deklarálni az adómentességet – így indokolta munkatársunknak a Fidesz egyik ismert politikusa, hogy miért nyújtott be politikai nyilatkozatot a parlamentnek Orbán Viktor, Lázár János frakcióvezető és Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről címmel.

A nyilatkozattervezetet hétfőn adták be, de csak tegnap vált nyilvánossá. (A miniszterelnök nyilvánvalóan a római és a stockholmi utazása között lépett közbe.) A politikai nyilatkozattervezet kimondja: garantálni kell az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették. Emellett a politikai nyilatkozat „a közel hárommillió kötelező magán-nyugdíjpénztári tag eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében” azt is megfogalmazza: garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magán-nyugdíjpénztári tagoknak; garantálni kell az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát; garantálni kell a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását; valamint ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetésével való gazdálkodás körülményeit.

– Aki visszatér, az csak nyerhet, lesz egyéni számla, öröklés, plusz a magán-nyugdíjpénztári reálhozam megtérítése – közölte Matolcsy György még november 24-én az állami nyugdíjrendszerbe visszatérőkre utalva, amikor bejelentette: elkészült a kormány nyugdíjvédő törvénycsomagja. Akkor szó sem volt adózásról. Selmeczi Gabriella viszont két hete már azt mondta, adózni kell az infláció feletti magánnyugdíjpénztári hozam után azoknak, akik úgy döntenek, hogy viszszalépnek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe, és felveszik készpénzben a reálhozamot. A miniszterelnöki megbízott még a Vasárnapi Újság című műsorban is azt mondta a hétvégén, hogy az infláció feletti reálhozam után meg kell fizetni a 16 százalékos szja-t, ha azt a visszalépő készpénzben veszi fel.

Az Orbán Viktor által jegyzett nyilatkozat nem jelent semmilyen jogi kötelezettséget, egyik forrásunk szerint azon túl, hogy „rendet tesz a visszalépőknek szánt ígéretek terén” szimbolikusan megfogalmazza a kormány nyugdíjprogramját. A miniszterelnök részvétele pedig megemeli a politikai nyilatkozatot – teszik hozzá. Ezért nem módosító indítványt, vagy kapcsolódó módosító indítványt nyújtott be a miniszterelnök a Matolcsy György által már benyújtott törvényjavaslathoz.

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő tegnap megerősítette, hogy adómentes lesz az állami nyugdíjrendszerbe való áttérésnél a pozitív reálhozam, azaz az infláció mértékét meghaladó nyereség felvétele készpénzben, illetve átvitele önkéntes nyugdíjpénztárhoz. Hozzátette: a döntésnek a jogtechnikai következményeit a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készülő törvényjavaslat rendezi.

Mesterházy Attilának, az MSZP elnökének közleménye szerint a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozattervezet egy blöff, „csupán egy kétségbeesett kísérlet a kormányzati kapkodás leplezésére, a hazai és az európai közvélemény megnyugtatására”. Az MSZP szerint a nyugdíjpénztári tagok védelme érdekében „nem percek alatt összefércelt nyilatkozatokra, hanem világos törvényi garanciákra lenne szükség”. A nyilatkozattervezet olyan ígéreteket tartalmaz, amelyek a benyújtott törvényjavaslatban nincsenek benne, ráadásul több ponton ellentétben áll a Fidesz–KDNP által benyújtott költségvetéssel is. Ezért a nyilatkozat csak tovább generálja a bizonytalanságot – tartalmazza a közlemény. Mesterházy Attila úgy vélekedett: a mai helyzetben már nem nyilatkozatokra, hanem világos törvényi garanciákra van szükség.

Orbán Viktor, mint képviselő ebben a ciklusban öt indítványt jegyzett (más fideszes képviselőtársával közösen): a kormányprogramot, a nagy politikai vihart kavaró nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot, a magyar állampolgárságról szóló javaslatot, de aláírta a Schmitt Pált köztársasági elnöknek jelölő ívet is. Emellett az áfatörvény módosításán szerepelt a neve.

Brüsszelre vár Bokros Lajos

A konzervatívok és reformerek frakciójában ülő Bokros Lajos (MDF) levélben fordult Olli Rehn pénzügyi biztoshoz, amelyben felhívja a figyelmet arra, milyen pénzügyi és gazdasági torzulásokat okoz a magyar kormánynak a nyugdíjrendszer átalakítását célzó döntése. Az 1998. január elsején életbe lépett tőkefedezeti második pillér, azaz a magánpénztári rendszer szoros kapcsolatot teremtett a járulékok és a járadékok között, s ezzel hozzájárult a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának erősítéséhez – fogalmaz a képviselő.

A négyoldalas levélben a magyar európai képviselő sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság ugyan egyszer már átmeneti időszakra elismerte e reformnak a deficitre gyakorolt negatív hatását, de mégsem adott pozitív választ kilenc uniós tagország kérésére, hogy vegye tartósabban figyelembe a költségvetési hatásokat. A bizottságnak ez a lépése, illetve a pénztárakban a globális pénzügyi válság nyomán papíron 2009-ben keletkezett veszteség jó alkalmat teremtett a magyar kormány számára, hogy frontális támadást indítson a második pillér ellen. E lépés mögött meghúzódik a kormány ideológiai szembenállása a független magánszereplők által működtetett pénzügyi szektorral, illetve az a tény, hogy a kormány képtelen volt kiegyensúlyozottabb költségvetést összeállítani 2011-re – írja Bokros.

A magyar képviselő kifejti, hogy a pénztári vagyont egymást kölcsönösen kizáró célokra akarja fordítani a kormány: az állami nyugdíjalap hiányának, valamint az államadósságnak a csökkentésére és különböző kiadásokra. Az egyszeri bevételek ilyen felhasználása éppen a büdzsé fenntarthatóságát sodorja veszélybe. A második pillér lerombolása a hosszú távú megtakarítások ellen ösztönöz, s ez a felosztó-kirovó állami rendszer életképességét is megkérdőjelezi. (B. M.)

Orbán Viktor és Matolcsy György