Tehercsökkentő csomag a kkv-k számára
Belátható időn belül csökkenhetnek a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei, legalábbis ezt remélik a Nemzetgazdasági Minisztérium és vállalkozói érdekképviseleti szervezetek (köztük a Magyar Iparszövetség, vagyis az OKISZ) közös, a versenyképességet javító 27 pontos csomagjától az érintettek.
– A közösen meghatározott szabályok mentén javítani lehetne a kis- és középvállalkozások (kkv) hatékonyságán. A terv egyelőre az előkészítés stádiumában van, a részletek és a végrehajtás kidolgozása még az elején tart – mondta a Népszabadságnak Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke. A szándék az, hogy a kkv-k működése lényegesen egyszerűbbé, így olcsóbbá és nem mellékesen kiszámíthatóbbá váljon, mivel így érdemben javulna az ebbe a körbe sorolt vállalkozások hatékonysága.
Éppen ezek apropóján a 27 pont közé olyanok is bekerültek, mint a termékdíj adminisztrációjának vagy a cafeteria rendszerének egyszerűsítése, a hatósági bírságolások kiszámíthatóságának megteremtése. Utóbbi célja, hogy egyértelmű legyen, milyen vétségért milyen kötelezettségeket kell teljesíteni –, de ilyen célnak tartják a hazai, túl merevnek mondott élelmiszer-biztonság rendszer, a HACCP-szabályozás korszerűsítését is.
A feladat azért is sürgető és fontos, mert nemzetközi öszszehasonlításban irreálisan magasnak mondhatóak a hazai kkv-k terhei. Vadász György szerint az Európai Unió 15 „régi” tagországában ezek a kötelezettségek átlagosan a működési források 3,5 százalékát viszik el, míg Magyarországon megközelítik a hét százalékot. Az Iparszövetség vezetője megjegyezte: a változások nem egyszerre jelennek majd meg a szabályozó rendszerben, sőt „életre keltésük” jó darabig eltart majd, de bízik benne, hogy a 27 ponthoz köthető első jogszabályok a jövő év folyamán már hatályba lépnek. Hozzátette: az elképzeléseket a vállalkozók is véleményezik, így például az említett pontokat már ki is küldték az OKISZ-tagok számára.
A kormány eddig megismert gazdasági elképzelésével kapcsolatban is formálódott vélemény az iparszövetségen belül. A szervezet november közepén tartott vállalkozói fórumán az adótörvényekkel kapcsolatban hangoztatták, hogy a kezdeti lépések kedvezőek. Ezzel együtt úgy vélik, hogy azoknak a biztató szándék ellenére sem lesz jövőre érdemi hatása a kkv-szektorra. A háromszázalékos gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek a jövő évre eső „részlete” még nem képes olyan fellendülést hozni, amelyek következtében a vásárlóerő növekedne. Enélkül pedig a kkv-k megrendelései aligha szaporodnak.
– Aki megengedhette magának, az eddig is vásárolt, aki nem, az a változások következtében vélhetően még jövőre sem fogja ezt megtenni – öszszegezte a vállalkozói fórumon elhangzottakat az elnök. A kormány centralizált forráselosztási terveit – vagyis, hogy a kkv-knak szánt összegek az új Széchenyi-tervben összpontosulnának – kedvezőnek ítélte meg a fórum, de hiba lenne abban bízni szerintük, hogy csupán ez a körülmény majd megoldja a versenyképességi problémáikat. Kalkulációik szerint egyébként az EU jelenlegi költ ségvetési ciklusában a Magyarország számára még fennálló 1800-1900 milliárd forintból 300-400 milliárd kerülhet a kkv-khoz. Ezzel együtt a vállalkozók bíznak abban, hogy a bérre rakodó munkaadói terhek csökkennek majd, miután a kis- és középvállalkozások számára ez jelentene nagyobb előrelépési lehetőséget – az eddig megismert kormányzati tervek azonban nem ebbe az irányba mutatnak.
Támogatás a munkaadóknak
A múlt keddi kormányszóvivői tájékoztatón ettől ugyan eltérő, ám a kkv-kat is igencsak érintő munkaerő-piaci változásokat jelentett be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A kabinet tervei szerint az új közfoglalkoztatási rendszer keretében azok a vállalkozások, amelyek bármilyen címen hátrányos helyzetű munkanélkülit foglalkoztatnak majd, nyolc hónapon át a bruttó bér és járulékok 70 százalékát is megkaphatják támogatásként, cserébe négy hónapos továbbfoglalkoztatást kell vállalniuk. Az államtitkár a 2011. január elsejétől életbe lépő új közfoglalkoztatási rendszerről elmondta: megszüntetik a közcélú és a közhasznú munka, valamint a hagyományos központi közmunkaprogram támogatását, és ezek helyett létrejön egy három lábon álló új rendszer. Ennek egyik eleme a vállalkozók közmunka-támogatása, de lesznek országos közfoglalkoztatási programok, valamint önkormányzati rövid, és huzamosabb idejű közfoglalkoztatás is szerepel a tervekben. Változás lesz az is, hogy a támogatásokat ezt követően már a munkaügyi központokon keresztül lehet igényelni. Az új közfoglalkoztatási rendszerbe összesen 200-220 ezer embert terveznek bevonni. Ennek érdekében a Munkaerő-piaci Alap közfoglalkoztatás támogatására fordítható keretéből jövőre összesen 152,5 milliárd forintot szánnak majd az új rendszer finanszírozására.
