Repülnek a tulajdonosok a vasúti fuvarozótól
Kovács Lászlóné nem akarta a véletlenre bízni megélhetését. A Szabolcs megyei vasutas a MÁV Cargo Zrt. privatizációjakor élt a dolgozóknak felajánlott lehetőséggel, és bevásárolt munkáltatója részvényeiből. A mintegy 809 ezer forintért lejegyzett 466 törzsrészvény nem kecsegtetett érdemi befolyással a 102,5 milliárd forintért az osztrák Rail Cargo Austria (RCA) tulajdonába került társaságban. A vonat át- és -felvevő munkakörben dolgozó hölgy azonban azt hitte, tulajdonossá válással bebiztosította munkáját, hiszen egy befektetőt nem rúgnak ki. Tévedett. A Nyírkarászon élő vasutas már az első csoportos létszámcsökkentésnél, 2009 novemberében megkapta felmondását. Szerkesztőségünkbe eljuttatott levelének tanúsága szerint biztos benne: „az ország négy részén élő öt kisrészvényest” azért küldik el egyszerre, az időközben Rail Cargo Hungaria (RCH) Zrt. névre keresztelkedett magyar vasúti árufuvarozó cégtől, mert nem voltak hajlandók „visszaadni részvényüket”.
Ezt az árufuvarozó vasút legtöbb dolgozója régen megtette. A részvényjegyzésre jogosult mintegy 3200 vasutas többsége már akkor készpénzre váltotta tulajdonrészét, amikor a többségi tulajdonos RCA, a privatizációs szerződés aláírásakor vállalt kötelezettségének megfelelően, ajánlatot tett a részvények megvásárlására. Az RCH dolgozói közül 2009 tavaszán csak nyolcan maradtak tulajdonosok.
A befektető vasutasok csapata néhány hónap múlva, júniusban ötfősre olvadt. „Kovács Imre vezérigazgató úr különböző kísérleteket tett arra, hogy részvényünket visszaadjuk, hárman ezt meg is tették” – fogalmaz levelében Kovács Lászlóné. Elbeszélése szerint egy közös vacsorán a vezérigazgató egyértelművé tette számukra, hogy a veszteséges RCH-tól osztalékot nem várhatnak. Mi több, egy a vacsorán titokban készült magnófelvétel állítólag rögzítette a vezérigazgatónak azt a közlését is: „Döntsék el, dolgozók lesznek vagy részvényesek! A kettő együtt nem megy.”
Az RCH elnök-vezérigazgatója azonban azt mondja, a részvények megtartását soha nem hozta összefüggésbe a kisbefektetők munkahelyének megtartásával. Álláspontja szerint „a részvénytulajdonlás a munkavállalástól és a munkavégzéstől teljesen független viszony, a kettő között semmilyen összefüggés nincs és nem is lehet”. Kovács Imre közlése szerint társaságuknál nincs olyan érdek, amely indokolná, hogy kisbefektetőik megváljanak részvényeiktől. Részesedésük olyan szerény, hogy a többségi tulajdonos döntéseit nem befolyásolják. Az pedig, hogy a kisrészvényesek miatt cégük közgyűléseit két héttel előre meg kell hirdetni, és nem lehet egyik napról a másikra összehívni, önmagában nem indokolja valamennyi részvény egy kézbe kerülésének kikényszerítését.
Az elnök-vezérigazgató állítja: soha, semmilyen formában nem gyakoroltak nyomást befektetőikre részvényeik eladása érdekében. Más kérdés, hogy véleménye szerint a tulajdonosi szerep megtartása a kisbefektetők számára jelenleg előnytelen. Erre próbálta felhívni a részvénycsomaggal rendelkező vasutasok figyelmét akkor is, amikor jelezte: a 2008-as és 2009-es évek után az RCH az idei évet is veszteséggel zárja, így osztalékra egyetlen tulajdonos se számítson. De nem titkolta azt sem, hogy miután a kisbefektetők nem tudják követni a többségi tulajdonos RCA több tízmilliárd forintos tőkeemeléseit, részvénycsomagjuk értéke egyre csökken.
Az RCH lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint ugyanakkor a Kovács Lászlónét is érintő csoportos létszámcsökkentés célja 2009-ben a „vállalati működés hatékonyságának növelése” volt. A többi között ezt szolgálja a „bizalmi elv alapján történő árukezelés fokozatos bevezetése” is. Ez a változás részvénytulajdonosokat és részvénnyel nem rendelkező vasutasokat egyaránt érintett.
Kovács Lászlónét nem csak részvénycsomagja, de szakszervezeti tisztsége sem mentette meg az elbocsátástól. A munkaügyi bíróság azt állapította meg a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) segélyezési bizottságában dolgozó tisztségviselő közreműködéséről, hogy a hozzá tartozó hat szakszervezeti tag ügyeinek intézéséhez valójában nincs szükség rá. Így a bíróság szeptember közepén megszületett határozatában helybenhagyta az RCH felmondását.
A vasúti árufuvarozó társaság kisbefektetője 2010. november 1-jétől nem dolgozhat részben saját cégénél. Éppenúgy, ahogy az RCH részvényeit őrizgetőmásik négy vasutasnak is útilaput kötöttek a talpára: beállhatnak a sorba a munkaügyi irodák előtt. Az pedig látszólag pusztán a véletlen műve, hogy az osztrák kézben lévő magyar vasúti árufuvarozó cég feleslegessé vált dolgozói csoportos elbocsátása keretében ötből öt részvényesétől is megvált.
Túl drága itthon a vasúti áruszállítás
Ha a szomszédos országokban olcsóbb a vasúti áruszállítás pályahasználati díja (phd), akkor inkább arra szállítják az árut, kikerülve Magyarországot. Ez esetben a tranzitforgalom az amúgy is olcsóbb közúti fuvarozást választja, nagyobb környezeti és infrastrukturális kárt okozva – figyelmeztetett a Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés. A szervezet szerint a szlovákok és az osztrákok már csökkentették a vasúti pályahasználati díjat. Ausztriában 36, míg Szlovákiában 25 százalékkal olcsóbb a pályahasználati díj, mint Magyarországon. Ha nem akarjuk elveszíteni a térségben a tranzitforgalmat, akkor követnünk kell a piacot – írja a szervezet.
