Állóháborúvá fajult a gabonavita
Az állóháborúvá fajult helyzet nem csak a pénzről szól. Jelentősen befolyásolhatja a magyar gabonatermelés jövőjét. Exportkényszerünk és szállítási adottságaink miatt a hosszú távra kötött, ütemezett szerződések nélkül az ágazat életképtelenné válhat.
„Felszólítom, hogy a (…) számon megkötött megállapodásban vállaltaknak megfelelően az át nem adott árut a Cargill Magyarország Zrt. részére a szerződés szerinti teljesítési határidőben adják ki. (…) Amennyiben az összesen (…) tonna mennyiségű áru nem áll az esedékessé váláskor rendelkezésükre, kötelesek azt akár mástól is beszerezni. Önök tehát, az akadályközlés ellenére, továbbra is tejesíteni tartoznak vevő felé. ...Korábbi akadályközlésük nem mentesíti Önöket a vállalt teljesítési kötelezettség alól. Amennyiben az áru kiadása nem történik meg, úgy a szerződést megszegik, s az ezzel összefüggésben megbízómnál keletkezett károk és járulékainak megtérítésére, további felszólítás nélkül, postázásra kerül kereseti kérelmünk az illetékes bíróságra.”
Információink szerint több ezer hazai gazdálkodó kapott az elmúlt napokban hasonló levelet. Szinte rögtön azután, hogy a parlamentben lezajlott az úgynevezett vis maioros ügyekben a termelőknek jogi kiskaput nyitó törvényjavaslat hivatalos előterjesztése.
A felszólított gazdák többsége alig néhány napot kapott a teljesítésre, és már elkészültek az ügyben beadandó első keresetek is. Jakab István a javaslatot Font Sándorral és Sáringer-Kenyeres Tamással közösen jegyző fideszes parlamenti alelnök munkatársunknak kíméletlen nyomásgyakorlásként értékelte a felszólítást, amit az országban – valószínűsíthetően valamiféle egyeztetés nyomán – több térségben is szinte egy időben, több cégtől, azonos tartalommal kaptak meg az időjárás okozta káraik miatt eleve súlyos veszteségeket szenvedő gazdák. A Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetségek Országos Szövetségének elnöke szerint ez elfogadhatatlan.
A feltételezést egyébként visszautasítja a Gabonaszövetség, az országgyűlési képviselőknek és a szaktárca vezetőinek írt tiltakozásában. –A kereskedőket és feldolgozókat alapvetően nem az jellemzi, hogy visszaélnek helyzetükkel, ellenben sok olyan termelő is akadályt közöl – vagyis vis maiorra hivatkozva nem szállítja le a megfelelő mennyiséget – akinél nem volt jelentős terméskiesés. Aggodalomra ad okot az is, hogy a törvénymódosítás a gazdaság kifehéredése helyett teret enged a feketegazdaság további fejlődésének – olvasható szövetség levelében.
Mint azt lapunkban korábban megírtuk, az említett, kormánypárti képviselőktől származó, de a szakbizottságban egyhangú támogatást kapott módosítás a felvásárláshoz kötődő termelői jogokat erősíti meg, „elháríthatatlan külső ok” esetén. Ilyen például az elemi csapás, vagy a termést tizedelő időjárás.
Lényege szerint, ha a gazdálkodó a mezőgazdasági szakhivatal által elismert, elháríthatatlan kárt szenved, akkor annak megállapított mértéke szerinti arányban minden további következmény nélkül csökkentheti a felvásárlónak leszállított áru mennyiségét. Időközben a lehetőséget nem csak az egyéni termelőkre, de a nagy felvásárlókkal szerződő, kisebb gazdálkodókat öszszefogó integrátorokra is kiterjesztették. A javaslat megfogalmazása szerint „semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles”.
A rendelkezés a kormánypárti tervek szerint már a jövő héten hatályba léphet. Az előterjesztők szerint a szabály a korábban megkötött kontraktusok esetében is érvényes lesz, amennyiben a szerződések teljesítése, azaz a szállítás a törvény hatálybalépését követően esedékes.
Ezt kritizálják hevesen a gabonafelvásárlók – sőt, álláspontjuk szerint a „hatálybalépést követően esedékessé válás” megfogalmazás egyáltalán nem jelenti az úgynevezett „adásvétel típusú” szerződések visszamenőleges érvénytelenítését. Érvelésük szerint, aki tavasszal határidős teljesítést kötött például november 30-ig, arra egy decemberben kihirdetett jogszabály már semmiképpen sem vonatkozhat. Ezért például – gabonaszövetségi információink szerint – már nem fontolgatják az alkotmánybírósági kontroll kezdeményezését sem. Mondván, követeléseiket egyszerű polgári perben is érvényesíthetik.
Fuvarkorlátok
A kukorica- és búzatermés fele, a repce négyötöde a külpiacokon kel el, ez nagyjából 6-8 millió tonna árut jelent. E hatalmas árutömeg legális megmozgatása hajón, illetve vasúton lehetséges. A tényleges kereskedés legalább ötödét kitevő fekete exportszállítások gyakorlatilag kizárólag közúton, vagy egyszerűen a „kombájn alól” folynak.
Legnagyobb uniós felvevőpiacaink Olaszország, Görögország, Románia, Szlovénia, Ausztria, továbbá Bosznia-Hercegovina, valamint kisebb mértékben Izrael és Horvátország. A vevők között időről időre egyes észak-afrikai országok is megjelennek. Ide viszont el is kell vinni az árut. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet összegzése szerint a tengeri kikötőktől való elszigeteltségből eredő logisztikai hátrányunkat a vasúti áruszállítás csökkenő aránya és gyenge versenyképessége tovább erősíti.
A fuvardíjak Szlovénia és Horvátország irányába a legkedvezőbbek: a tonnánként 15 eurós fuvardíjért szállított 2008 óta 5-6 százalékkal drágult. A távolabbi fuvar üzletileg szinte kilátástalan: a vasúti áruszállítás mind Feketetengeri Constanta irányába, mind a rotterdami kikötő felé nagyon drága, utóbbi esetében tonnánként 40 euró.
Ennél valamivel olcsóbb az uszályos szállítás, azt viszont a kiszámíthatatlan vízállások miatt elrendelt forgalmi korlátozások okán, ráadásul a néhány, nagy tömegű áru mozgatására is alkalmas folyami kikötőnkbe is el kell valahogy vinni a gabonát.
