Sóhivatal váltja a Költségvetési Tanácsot
– A javaslatnak egyetlen előnye van: két oldalba belefér – jegyezte meg ironikusan Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a testületet érintő gazdasági bizottsági előterjesztésről. A rövid indoklás szerint az eredeti, lapunkban pár hete ismertetett 2006-os fideszes javaslatot akarják megvalósítani, azaz a KT ezentúl a jegybankelnökből, az Állami Számvevőszék elnökéből állna, valamint a köztársasági elnök is delegálhatna egy személyt. Apparátusa, különleges jogai nem lennének, munkáját a Magyar Nemzeti Bank és az ÁSZ munkatársai látnák el. Más kérdés, hogy erre se felkészültségük, se emberük nincsen.
A legújabb módosító javaslat benyújtói szerint a KT jogosítványai erősödnek – ezzel szemben az eredeti fideszes javaslattól eltérően még vétójoggal sem ruházzák fel. Annyit tehet a testület, hogy a zárószavazás után véleménytmond a költségvetési törvényről, és ezt közli a köztársasági elnökkel, aki, ha úgy látja, visszaküldheti a parlamentnek megfontolásra a törvényt. Csakhogy ezt bármelyik magyar állampolgár megteheti.
A lényeg: nem kell ezentúl hatásvizsgálatokkal, elemzésekkel alátámasztani a költségvetést érintő jogszabályok, módosítások megalapozottságát. Kopits megjegyezte, hogy hatástanulmányokat az utóbbi időben már csak a KT készít, a kormány és a nemzetgazdasági tárca ettől „eltekint”. „Úgy is lehet fogalmazni, hogy helyettük dolgozunk” – tette hozzá. Az ÁSZ ellenőrző szerepéről szólva nehezményezte, hogy apró betűs lábjegyzetekben rejtik el kritikájukat, s a plénum előtt, amikor szóvá lehetne tenni, inkább hallgatnak róla.
A KT-t azzal bírálták, hogy túl drága, de ez viszonyítás kérdése. Kopits György a tízéves állampapírok hozamának időbeli lefutásával illusztrálta, hogy az adófizetők pénzéből értéket teremtenek. Az ilyen papírokat az igazi, hosszú távon gondolkozó befektetők veszik, nem a spekulánsok. A költségvetés egyensúlyán őrködő és észrevételeit a nyilvánossággal mindig megosztó KT tevékenysége is közrejátszott abban, hogy a bizalom erősödött az ország iránt, s a hozamszintek csökkenni kezdtek. Egészen a kormányváltásig. Azóta csúszunk vissza a nyolc százalék felé. Ennek pedig forintosítható ára van. Az utóbbi tíz nap alatt egy százalékot ugrott a hozam, s ha ezért csak tíz százalékban tesszük felelőssé a hazai költségvetés körüli, a hitelességet erodáló intézkedéseket, akkor az így elúszott pénzből 25 évre előre biztosítani lehetett volna a KT működését – szemléltette az arányokat az elnök, aki kétségbe vonta a kormány szavahihetőségét. – Két hete kijelentették, hogy nem hoznak a KT-t érintő jogszabály-módosítást, de nem tartották magukat ehhez. Úgy látszik, ha a hír nem tetszik, akkor le kell lőni a hírmondót – jegyezte meg Kopits György.
