Sávos béremelés
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén megszületett az egyezség: jövőre a minimálbér a jelenlegi 73 500 forintról 78 ezerre nő, a garantált bérminimum 94 ezer forint lesz, az országos béremelési ajánlást pedig 4–6 százalékban határozták meg. Ez nagyjából megfelel a lapunkban hetekkel ezelőtt prognosztizált 4,5–6,0 százaléknak. Dávid Ferenc, a munkaadói és Pataky Péter a munkavállalói oldal képviseletében lapunknak azt mondta, ha van pozitívuma a tegnapi napnak, az az, hogy sikerült kompromisszumot kötni. Ahogyan Dávid Ferenc fogalmazott, Magyarországon manapság nem köttetnek se kicsi, se nagyobb egyezségek. Pataky Péter azzal toldotta meg, hogy a kormány se a gazdasági élet, se az érdekképviseletek véleményére nem kíváncsi. – Legfeljebb kirakattárgyalások vannak, amelyek nem a lényegről szólnak – mondta. Dávid szerint a társadalmi béke megőrzése szempontjából van fontos üzenete a megegyezésnek.
Az öröm ezzel együtt nem lett úrrá a feleken az OÉT ülése után.
– Tudomásul vettük, hogy eddig lehetett eljutni. Máskor azt szoktuk mondani a tárgyalások végén, hogy elfogadható a végeredmény, vagy ritka esetben elégedettségre ad okot, de most világossá vált, hogy sem a kormány, sem a munkaadók nem mozdíthatók tovább –mondta lapunknak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Az adó- és járulékszabályok változása miatt a nettó minimálbér a 4500 forintos bruttó emelés ellenére is csak nettó 154 forinttal emelkedik – magyarázta Pataky, aki szerint tulajdonképpen nem bér-, hanem kompenzációs tárgyalások folytak: előbbi ugyanis azt feltételezi, hogy a megállapodás eredményeként a következő évben több pénzt visznek haza a munkavállalók.
– Amennyiben eleget teszünk a szakszervezetek kiinduló kérésének, akkor jövőre 10 százalékkal emelkedtek volna a minimálbérek, miközben a gazdaság a jelenlegi várakozások szerint 3-4 százalékkal növekedhet – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. Mivel a béreket ki kell fizetni, nem lehetett olyan mértéket bevállalni, ami teljesíthetetlen. A megállapodás a munkaadók olvasatában méltányolható, vállalható, kifizethető – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy szerinte a kormányzati oldal szempontjából miért csak a megállapodott mértékig lehetett elmenni, Dávid Ferenc azt válaszolta: igaz, hogy a közszféra 690 ezer dolgozójából csak nagyjából 10 ezer minimálbéres, de mivel a szociális juttatásokat, ellátásokat is ehhez a bérhez kötik, a harmadik oldalnak sem volt mindegy a végeredmény.
Pataky Péter hozzátette: a tárgyalásokon is elhangzott, hogy a kormányzat ajánlata a közszféra számára nullaszázalékos béremelést tartalmaz, s ez jól látszik a beterjesztett költségvetési javaslatból is.Hozátette, az állami szektorban a Megváltót várták a választások után, s örömmel mentek szavazni a változásra. A lendületből azonban mára csak az elkeseredettség maradt.
A 4–6 százalék közé eső béremelési ajánlás esetében az a megegyezés, hogy a kisebb keresetűek magasabb béremelést kapjanak. Ezt minden résztvevő támogatta. Ám, ahogyan Pataky Péter mondta, vannak olyan munkavállalók, akiknek ez az emelés arra sem elég, hogy nominálisan szinten maradjon a bérük. A napokban kezdődő ágazati bértárgyalásokon ezért azt javasolják majd, hogy ahol szükséges, hétszázalékos emelés legyen, így lesz, ahol csak három százalékkal nőhet a bér.
A tegnapi ülésen egyébként nem a számok elfogadása vette el a legtöbb időt. Pataky Péter a munkavállalói oldal elnöke a munkaadók által tett végső ajánlat elfogadásakor közölte, hogy ahhoz az MSZOSZ egy kétmondatos záradékot fűz, amely szerint kevesli az emelést, de nem akadályozza meg az aláírást. Az első mondat úgy szólt, hogy a munkavállalói oldal az adó- és járulékváltozások negatív hatása miatt fenntartja a reálpozíció megtartásának az igényét. A második szerint pedig ezt irányadónak tartják a közszférában is. A munkaadói oldal a második mondatot nem fogadta el, és ehhez csatlakozott a kormány nevében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. Kompromiszszumként a kiegészített első mondat maradt. Dávid Ferenc szerint a záradék fölösleges és indokolatlan, de a megegyezés érdekében aláírták. Pataky Péter azonban úgy látja, az egész bértárgyalás rákfenéje az adóváltozások hatása volt, s a záradék arra szolgál, hogy az adórendszer változtatásából keletkező negatív hatásokat kompenzálja azoknál, akik veszítenek vele.
