Még nincs döntés, de nagyon valószínű, hogy Magyarország három évvel meghosszabbíthatja a külföldiek földvásárlási tilalmára vonatkozó, s jövőre lejáró tilalmat. Ezt mondják bizottsági források, akik azonban nem akarják megelőlegezni a döntést. A brüsszeli diplomáciában viszont emlékeztetnek rá, hogy a csatlakozáskor Magyarország eleve tízéves tilalmi időszakot alkudott ki, amelyet hét év elteltével felül lehet vizsgálni, illetve a maradék három évre vonatkozó opciót le lehet hívni. Így augusztus végén a magyar kormány hivatalosan kérvényezte a hosszabbítást, részletes indoklással kiegészítve a kérelmet. S minthogy a tagállamok nem léptek fel ellenérdekű félként, illetve a német, osztrák, holland és olasz befektetők lobbiereje nem bizonyulhatott elég meggyőzőnek az uniós elnökség átvételére készülő Magyarország ellen, ezért várhatóan megszületik a magyar kormány számára kedvező döntés.

A tilalom meghosszabbítását illetően már a választások előtt egyetértés alakult ki a politikai pártok körében, hiszen még a Bajnai-kormány szakminisztere, Gráf József juttatta el Brüszszelbe azt az előzetes jelzést és érvanyagot, amellyel értésre adta, mindenképpen kérelmezni fogja a hároméves halasztást. Az Orbán-kormány – részben erre az anyagra alapozva –hozzávetőlegesen százoldalnyi elemzést tett a bizottság asztalára szeptemberben. Ebben arra hivatkozott – mint annak idején erről beszámoltunk –, hogy a földárak még mindig nagyon elmaradnak a régi tagországokéitól, s miután a magyar gazdák támogatása sem érte még el a nyugat-európai szintet, félő, hogy tőkeerős külföldi befektetők jelennek meg, s veszik meg a földet. Mivel a közvetlen kifizetések a földárban kapitalizálódnak, s a támogatási szint csak 2013-ban éri el a kialkudott felső határt, nyilván az árak is csak három év múlva tükrözhetnek egyfajta kiegyenlítődést.

Bizottsági körökből még szeptemberben javasolták a magyar kormánynak, hogy ne csak a földárakkal hozakodjék elő, hanem a világgazdasági változásokkal, és azzal az Eurostat által is publikált ténnyel, hogy a magyar gazdák jövedelme a 2008–2009-es válságos években több mint harminc százalékkal csökkent. További érve volt a kormánynak, hogy a magyar birtokszerkezet még nem alakult ki, de ígéretet tett rá, hogy hozzálát a rendezéshez, a nyilvántartások rendbetételéhez.

Brüsszelben emlékeztetnek rá, hogy a bizottság 2008-ban már vizsgálta a moratórium első három évének tapasztalatait, s arra a következtetésre jutott, hogy sem az időszak rövidítésének, sem meghosszabbításának nem látja értelmét a tőke szabad mozgását hirdető unióban.

Ha a mostani kiszivárogtatás ellenére mégis nemet mondana a bizottság, akkor egyes uniós tagországok mintájára még mindig lehetséges lenne a külföldiek földvásárlásának akadályozása, ám ehhez meg kellene változtatni a földtörvényt. Például a gyakorta hivatkozott dán modell – amely egyebek mellett helyben lakáshoz, dán nyelven megszerezhető mezőgazdasági végzettséghez köti a vásárlás engedélyezését – egy koppenhágai befektetőt is kizár a lehetséges vevők köréből. A magyar szabályozásban viszont hasonló jellegű korlátozás jelenleg nincs.