A Financial Times idézi a pénztárak véleményét, miszerint „zsarolással” ér fel, hogy aki nem lép át az állami rendszerbe, befizetései jelentős részét elveszíti. A lap utal Cséfalvay Zoltánnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának külföldi tudósítók előtt tett megjegyzésére, mely szerint eleve hiba volt a magánnyugdíjpénztárak bevezetése, hiszen az a nyolc százalék, amivel hárommillió dolgozó járult hozzá a fizetéséből a tagsághoz, jelentős hiányt okozott a költségvetésben.

A globális gazdasági-politikai napilap szerint más közép-európai országokhoz hasonlóan Magyarországnak sem sikerült elérnie, hogy az Európai Unió figyelembe vegye a magán-nyugdíjpénztári reform hatását a költségvetési deficitre és az adóssággal kapcsolatos számokra.

A cikk szerint a Fidesz fölényes választási győzelme óta számos „kapkodó és az üzleti élettel szemben barátságtalan” lépést tett, melyek „elrettentik és magyarországi érdekeltségeik eladására késztetik a befektetőket”. Orbán Viktor kormánya vezette be az Európai Unió legsúlyosabb bankadóját. Az intézkedések túllépnek a pénzügyi szektoron, nem kevésbé nyugtalan a magánkézben lévő sajtó sem, hiszen az új médiatörvény a cenzúra visszaállítását jelenti. Az FT hozzáteszi, hogy a kormány változatlanul nagy népszerűségnek örvend, és a nyugdíjreform csak csekély ellenkezést váltott ki.

A lap megemlíti, hogy a forint az egyik legrosszabbul teljesítő nemzeti valuta az euróhoz képest, bár a Magyar Nemzeti Bank negyed százalékpontos kamatemelése stabilizáló hatást gyakorol. A „váratlan” döntést elemzők úgy értékelik, hogy a jegybank hangsúlyozni kívánta függetlenségét.