A plafonig nőnek a belvárosi adók
A jelek szerint az amúgy is válságban lévő belvárosi szállodákkal fizettetné meg eddigi idegenforgalmi fejlesztéseinek egy részét az V. kerület. Erre enged következtetni az önkormányzat jövő évi költségvetési koncepciója, amelyik két jelentős tételből tenne szert több százmillió forintos többletbevételre: egyfelől drasztikus, 10–25 százalékos építményadó-emelést helyez kilátásba, nagyobb mértékben a szállodáknál.
Másfelől januártól – élve a helyi adókról szóló törvénymódosítás adta újbóli lehetőséggel – maga vetné ki, és maximalizálná az idegenforgalmi adót (ifa): 3-ról 4 százalékra. Jóllehet a két közteher legnagyobb címzettjei egyértelműen a belvárosi hotelek, az idegenforgalmi adó kiesése a főváros marketingbüdzséjét is bizonytalanná teheti. Mivel az ifabevételek jelentős része épp a belvárosban képződik, kevesebbet fordíthat imázsépítésre a Budapesti Turisztikai Hivatal.
A Magyar Szállodaszövetséget még nem értesítette terveiről Belváros-Lipótváros önkormányzata. A kerület azt a tájékoztatást adta lapunknak, hogy a polgármester vagy illetékes helyettese december 10–15. között szeretne tárgyalóasztalhoz ülni a szakmai szervezettel. Ám a polgármester szerint, mivel Budapest jelentősebb szállodái a kerületben vannak, az idegenforgalom komoly többletterhet ró a városrészre.
Ezért indokolt, hogy az ifát maguk vessék ki, s helyben tartsák az abból befolyó összeget. Pláne, hogy az elmúlt négy év turisztikai célú fejlesztéseinek hasznát a szállodák is érzékelhetik. A Bazilika és környékének megújítása, a Belváros Főutcája program, rendezvények, fesztiválok elindítása mellett jövőre egy kerületi kiadványt is készítenek, amely a külföldi turisták figyelmét hívja fel Budapestre és Belvárosára.
A kerületnél megtudtuk: még változhatnak a november 18-án elfogadott adómértékek, függően például a már említett tárgyalásoktól. Azt azonban az előterjesztés leszögezi: a törvénymódosítás „jelentős mértékű építményadó-emelést tesz lehetővé..., mellyel kerületünk differenciáltan ugyan, de élni kíván”.
Így viszont kemény vita lehet az önkormányzat és a hotelüzemeltetők között. A szállodaszövetség elnöke, Erdei János elmondta, a budapesti hotelipar forgalmát, bevételeit tekintve már most komoly lemaradásban van Bécshez és Prágához, de saját 2006-os eredményeihez képest is. Ezért az adóteher növekedése „egy újabb késdöfés lenne a haldoklóba”.
2006-hoz képest 2010-ben 8,3 százalékkal csökkent az egy hotelszobára eső bevétel, miközben 29 százalékos volt az infláció. Nehezíti a helyzetüket, hogy 2006 óta 15-ről 18 százalékra emelték a szállásadás, 18-ról 25-re pedig a vendéglátás áfáját. Sok szálloda veszteséges, és komoly hitelterhek szorítják, ráadásul a belvárosi adóemelés többeket érint. A szállodák 2011-től remélik a kilábalást, de ezt nem segítik az újabb adóterhek. Pláne, hogy a szállodaszövetség nemrég tárgyalt Csomós Miklós főpolgármester-helyettessel a főváros idegenforgalmi marketingjének és vonzerejének erősítéséről. A városvezetés nyitott a kérdésre. Budapest, mint márka kitalálására, bevezetésére január végén egy nemzetközi budapesti turizmuskonferenciát szerveznek a főpolgármesteri hivatal segítségével.
